Miért támadják hajókat a Hormuzi-szorosban?
Október közepén elsüllyedt egy konténerhajó a Hormuzi-szorosban, hat nappal később pedig Irán szerint két újabb tartályhajó futott az általa telepített aknákra. A támadásokra az amerikai–iráni háború több hónapja után kerül sor, miközben amerikai hadihajók kísérik a hajókat ugyanezeken a vizeken.
RÖVIDEN
Mert Irán Forradalmi Gárdája – az ország elit fegyveres ereje – szerint egyetlen hajó sem kelhet át a szoroson Irán engedélye nélkül, és ezt az Egyesült Államokkal vívott háború idején érvényesíti is. Azt állítja, hogy az Omán melletti déli útvonalat használó hajók megsértik a szabályokat, és hogy az ott telepített aknái hajókat gyújtottak fel. Az amerikai hadsereg egy elsüllyedt hajó esetében vitatja az aknás verziót. Elemzők szerint Irán emellett magasabb energiaárakat akar elérni, hogy nyomást gyakoroljon Donald Trump elnökre a november 3-i félidős választások előtt.
Mi történt
Október 14-én Szingapúr tengerészeti hatósága közölte, hogy a GFS Pride konténerhajó elsüllyedt a Hormuzi-szorosban, miután ismeretlen lövedék találta el. A teljes, 21 fős legénységet kimenekítették, sérülésről nem érkezett jelentés. Az Irán Forradalmi Gárdája (IRGC) szerint a hajó „engedély nélküli” útvonalat választott, és tengeri aknára futott. Az amerikai hadsereg régiós parancsnoksága, a US Central Command később azt közölte, hogy iráni lövedék találta el a hajót, és az a partra vontatás közben süllyedt el. Egy második, szingapúri lobogó alatt hajózó konténerhajót, a GFS Giselle-t is találat érte, a hajó megrongálódott, de biztonságos horgonyzóhelyre ért.
A támadások folytatódtak. Október 17-én az IRGC közölte, hogy egy szuper méretű olajtartályhajó aknára futott, miután kikapcsolta helymeghatározó és radarrendszereit. Október 20-án, kedden azt állította, hogy a déli szorosban telepített aknái egy éjszaka alatt két olajtartályhajó alatt robbantak fel, mindkettőt lángba borítva és mozgásképtelenné téve. Egyik hajót sem nevezte meg, áldozatokról nem számolt be. Azt is közölte, hogy lelőtt egy amerikai MQ-9-es drónt, és figyelmeztetett, hogy az olajtársaságok nagyobb árat fizetnek, ha az amerikai fellépés folytatódik. Egy brit tengerészeti ügynökség külön hormuzi eseményről számolt be, kár nélkül.
Az ügynökség adatai – egy izraeli hírportál beszámolója szerint – azt mutatják, hogy iráni erők októberben több mint 20 hajót támadtak meg, közülük egy elsüllyedt. Eközben az USA azt közli, hogy 138 kereskedelmi hajót terelt el, mióta július 14-én újra bevezette az iráni kikötők tengeri blokádját.
Miért számít
A szoros az egyetlen tengeri kijárat a Perzsa-öbölből a nyílt óceánra, és rendes körülmények között a világ olajának mintegy ötöde halad át rajta. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO), a hajózásért felelős szerv a háború február 28-i kezdete óta 106 igazolt incidenst és legalább 24 tengerész halálát regisztrálta. Az olaj- és gázszállítás részben helyreállt, de a háború előtti szint alatt marad, a hajókra és a legénységre leselkedő kockázat pedig tovább nő.
- A tengerészeknek: A fizikai kockázatot a polgári hajók legénysége viseli. Az igazolt incidensekben legalább 24 tengerész halt meg, egyikük akkor, amikor szeptember 23-án eltalálták a Cape Dao ömlesztettáru-szállító hajót.
- A hajótulajdonosoknak és a biztosítóknak: Irán szerint aknák okozták a kárt, az USA és Szingapúr viszont lövedékekre hivatkozik. Értelmezésünk szerint az ilyen viták bonyolíthatják a biztosítási és kártérítési igényeket, a beszámolók azonban egyelőre nem mondják meg, hogyan.
- Az öbölbeli energiaexportőröknek: A Kpler adatszolgáltató szerint október 18-án a szoroson át exportált kőolaj mennyisége a háború előtti szint 82%-a volt. A finomított termékek, például a benzin kivitele csak mintegy 44%-ot tett ki.
Az előzmények: szűk átjáró, hosszú hajóháborúk sora
Egy szűk vízi út, amelytől mindenki függ
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között fekszik. Északi partján Irán terül el. A déli parton a Musandam-félsziget található, amely Ománhoz tartozik, egy kis része pedig az Egyesült Arab Emírségek fennhatósága alatt áll. A szoros mintegy 104 mérföld hosszú, és legszűkebb pontján körülbelül 24 mérföld széles.
Több öbölbeli államnak – köztük Katarnak, Kuvaitnak, Bahreinnek, Iraknak és az Emírségeknek – nincs más tengeri kijárata. A szárazföldi vezetékek naponta csak mintegy 3 millió hordót tudnak szállítani, miközben 2025-ben nagyjából 15 millió hordó haladt át a szoroson. A cseppfolyósított földgázt teljes egészében hajón kell szállítani.
A tankerháború, 1981–1988
A kereskedelmi hajók elleni támadások ezeken a vizeken nem újak. Az iráni–iraki háború idején Irak 1981 májusában kezdte támadni a kereskedelmi hajózást. Irán később Irak kereskedelmi partnereinek és az Irakot támogató öbölbeli államoknak a hajóit vette célba. Irak 283, Irán 168 támadást hajtott végre, és jóval több mint 100 tengerész halt meg.
Az Egyesült Államok 1986-ban kapcsolódott be a kuvaiti tartályhajók védelmébe. Az Earnest Will hadművelet 1987 júliusától 1988 szeptemberéig tartott. 1988 áprilisában, miután Irán aknákat telepített a nemzetközi vizeken, és megrongálódott egy amerikai hadihajó, az amerikai haditengerészet a Praying Mantis hadműveletben iráni célpontokat támadott. 1988 júliusában egy amerikai cirkáló lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet a szoros felett, 290 ember halálát okozva.
Fenyegetések, lefoglalások és készletezett aknák
A következő évtizedekben Irán többször kilátásba helyezte a szoros lezárását, de hosszabb időre soha nem zárta le. 2015-ben iráni járőrhajók lövéseket adtak le a Maersk Tigris konténerhajó hídjára, és arra kényszerítették, hogy iráni vizekre hajózzon. 2019 júniusában két tartályhajót ért robbanás a szoros közelében; az USA Iránt vádolta, ami tagadta. Az amerikai vezetésű országcsoportot, a Nemzetközi Tengerészeti Biztonsági Szövetséget (International Maritime Security Construct) még abban az évben, szeptemberben hozták létre a hajózás védelmére.
Egy amerikai becslés szerint Iránnak 2019-ben több mint 5000 tengeri aknája állt készen a gyors telepítésre. 2025 júniusában arról számoltak be, hogy iráni erők aknákat rakodtak hajókra az öbölben. Ezeket nem telepítették.
A 2026-os háború és a blokád
Az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án indított közös támadást Irán ellen. A csapások előtt a szorosra vonatkozó hajóbiztosítási díj már 0,125%-ról 0,2–0,4% közé emelkedett. A máltai lobogó alatt hajózó Safeen Prestige konténerhajót március 4-én érte támadás Omán közelében, és később elsüllyedt.
Az USA április 13-án tengeri blokádot vezetett be az iráni kikötők ellen, majd június 18-án felfüggesztette – egy nappal azután, hogy az iszlámábádi egyetértési memorandum ideiglenes keretet adott a katonai műveletek befejezésére és a vízi út újranyitására. A keret nem tartott. Washington július 14-én újra bevezette a blokádot.
Őszi támadások és a legutóbbi elsüllyedések
Augusztusban arról számoltak be, hogy Irán és Omán közel áll a hajózási útvonalakról szóló megállapodáshoz: a hajók egy iráni ellenőrzés alatt álló sávon lépnének be, és egy ománin távoznának, díjak fejében. Ehelyett Irán új tengerészeti hatósága augusztus 24-én 45 tartályhajót tett feketelistára, Omán partjainál pedig lövedékes támadások értek tartályhajókat. Szeptemberben az IRGC támadott meg egy togoi lobogó alatt hajózó tartályhajót, szeptember 23-án pedig a Cape Daót érte találat. Október 4-ig Irán hét olajtartályhajót támadott meg öt nap alatt.
Ezt követte a GFS Pride elsüllyedése október 14-én, majd az IRGC aknákról szóló állításai október 17-én és 20-án.
ÉRDEMES TUDNI
Egy 2019-es amerikai becslés szerint Irán több mint 5000 tengeri aknával rendelkezett, amelyeket gyors naszádokkal rövid idő alatt lehet telepíteni.
Miért a déli útvonal áll a támadások középpontjában?
Az amerikai haditengerészet már hónapok óta kíséri a polgári hajókat az Omán partjai melletti déli útvonalon, hogy helyreállítsa az olaj- és gázkereskedelmet. Irán jellemzően az ezen az útvonalon haladó tartály- és teherhajókat veszi célba. Az IRGC illegálisnak nevezi az útvonalat, és azt állítja, hogy az átkeléshez Irán engedélye kell.
A szoroson áthaladó hajók rendes esetben forgalomelválasztási rendszert követnek, egy behajózó és egy kihajózó sávval. A Wikipédia szerint ez omán felségvizeken fekszik, és a nagyon nagy hajóknak esetleg iráni vizeket kell használniuk. A beszámolók egyelőre nem mondják meg, hogy az IRGC által illegálisnak nevezett útvonal ugyanaz-e, mint ezek a sávok.
Aknák vagy lövedékek: miért számít a nézeteltérés?
A két fél ugyanazokat az eseményeket másként írja le. Irán szerint az aknái azokat a hajókat találták el, amelyek engedély nélküli útvonalat választottak. Szingapúr hatósága szerint ismeretlen lövedék találta el a GFS Pride-ot, és a támadásokat „provokáció nélkülieknek, igazolhatatlanoknak és a nemzetközi jog megsértésének” nevezte. Az amerikai US Central Command szerint iráni lövedék érte a hajót. A brit tengerészeti ügynökség közlése szerint nem egyértelmű, hogy az ugyanazokról a napokról szóló két jelentés összefügg-e.
Az, hogy melyik változat bizonyul igaznak, meghatározza, kit terhel a felelősség. A beszámolók egyelőre nem mondják meg, hogyan dőlnek el ezek a viták.
Idővonal: 1981-től napjainkig
A TANKERHÁBORÚ
Irak támadni kezdi a kereskedelmi hajókat; ezzel kezdődik el az öbölbeli tankerháború.
Irak kiterjeszti a hadjáratot, Irán pedig támadni kezdi a Kuvaitba és más öbölbeli arab államokba tartó, illetve onnan érkező tartályhajókat.
Az USA megindítja az Earnest Will hadműveletet a kuvaiti kereskedelmi hajózás védelmére.
Az USA iráni célpontokat támad a Praying Mantis hadműveletben, miután Irán aknákat telepített.
FENYEGETÉSEK ÉS LEFOGLALÁSOK
Két tartályhajót ráz meg robbanás a szoros közelében; az USA Iránt okolja, ami tagadja.
Több ország létrehozza a Nemzetközi Tengerészeti Biztonsági Szövetséget az öbölbeli hajózás védelmére.
Amerikai hírszerzési értesülések szerint iráni erők tengeri aknákat rakodnak hajókra; a telepítés nem történik meg.
A HÁBORÚ ÉS A BLOKÁD
Az USA és Izrael nagyszabású közös támadást indít Irán ellen.
A Safeen Prestige konténerhajót megtámadják Omán közelében, és később elsüllyed.
Az USA tengeri blokádot vezet be az iráni kikötők ellen.
Az iszlámábádi memorandum ideiglenes keretet ad a műveletek befejezésére és a szoros újranyitására.
Az USA újra bevezeti a blokádot, miután a keret nem tart.
ŐSZI TÁMADÁSOK
Az értesülések szerint Irán és Omán közel áll a hajózási útvonalakról szóló megállapodáshoz, biztonsági díjakkal.
Irán új tengerészeti hatósága 45 tartályhajót tesz feketelistára, és bírsággal, valamint lefoglalással fenyegetőzik.
Irán és az USA újabb csapásokat mér egymásra a szoros közelében, egy hét újabb harc után.
Az IRGC megtámad egy togoi lobogó alatt hajózó tartályhajót, amely kigyullad.
Lövedék találja el a Cape Dao ömlesztettáru-szállító hajót, egy tengerész meghal.
Értesülések szerint Irán öt nap alatt hét olajtartályhajót támadott meg.
Elsüllyed a GFS Pride konténerhajó; Irán aknára, Szingapúr ismeretlen lövedékre hivatkozik.
Az IRGC szerint aknák gyújtottak fel két tartályhajót a szoros déli részén.
Mire érdemes figyelni
- Az amerikai félidős választások. A választás november 3-án lesz, Trump pedig azt mondta, az USA addig nem bombázza Iránt.
- Újabb bombázások lehetősége. Iráni tisztviselők a Reutersnek azt mondták, előbb-utóbb számítanak az amerikai és izraeli támadások újraindulására.
- Irán hétnapos javaslata. Irán újranyitná a szorost és folytatná a nukleáris tárgyalásokat a blokád megszüntetéséért cserébe, külügyminisztériuma azonban „elégtelennek és hiányosnak” nevezte az amerikai választ.
- Pakisztáni közvetítés. Pakisztán hadsereg-főparancsnoka, Asim Munir, a kulcsfontosságú közvetítő kedden Iránba érkezett, célja azonban nem egyértelmű.
Források
- Euronews2026. OKT. 20.
- ynetglobal2026. OKT. 20.
- Shafaq News..2026. OKT. 20.
- Yahoo News2026. OKT. 20.
- Mehr News Agency2026. OKT. 20.
- The Independent2026. OKT. 14.
- BBC2026. OKT. 14.
- ABC News2026. OKT. 14.
- Mehr News Agency2026. OKT. 14.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Strait of Hormuz, Tanker war, Iran–United States relations, International Maritime Security Construct. A magyar szöveg az angol változat fordítása.