Letöltés

Hogyan áll az ukrajnai háború, és véget vethetnek-e neki a béketárgyalások?

Oroszország elvben beleegyezett, hogy ezen a héten újrainduljanak az amerikai közvetítésű tárgyalások, majd órákon belül ballisztikus rakétákkal csapott Kijevre. Washington eközben némileg enyhített a Moszkvára nehezedő nyomáson, a háború pedig már a Fekete-tengert és NATO-tagországok légterét is eléri.

Megjelent 2026. okt. 17. Frissítve 2026. okt. 23. Szerző: Implica 24 forrás 9 perc olvasás

RÖVIDEN

A háború a földön nagyrészt patthelyzetben van: mindkét fél rakétákkal és drónokkal csap mélyen az ellenséges hátországba, a tárgyalások pedig eddig nem állították meg a harcokat. A Kreml szerint Putyin elvben beleegyezett az Egyesült Államokkal és Ukrajnával folytatandó háromoldalú tárgyalásokba november 10. után. Órákkal később Oroszország ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet. Közben Trump elnök mentességet adott egy amerikai törvény alól, amely az orosz olaj vásárlóit büntette volna, enyhítve a Moszkvára nehezedő nyomást.

Mi történt

Ezen a héten Steve Witkoff amerikai megbízott Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és a Kreml szerint Putyin elvben beleegyezett a november 10. utáni háromoldalú tárgyalásokba. Órákkal később Oroszország egymás után indította a ballisztikus rakétákat Kijevre. Legalább két ember meghalt, több tucat megsebesült mintegy tucatnyi régióban. Ukrajna 630 drónt indított Moszkva felé.

A frontvonal nagyrészt mozdulatlan maradt, miközben Oroszország fokozta az energetikai infrastruktúra, a vasutak és az ipar elleni rakéta- és dróntámadásokat. Október 8-án egy orosz siklóbomba két buszt talált el a kelet-ukrajnai Donyeck megyei Kramatorszkban, legalább 30 embert megölve. Oroszország a város keleti külterületei felé nyomult. Október 17-én Trump végrehajtási rendeletben adott mentességet a Lindsey Graham-törvény szankciói és vámjai alól, amelyet a kongresszus nagy kétpárti többséggel fogadott el. Az akár 100%-os vámok az orosz olaj és gáz öt legnagyobb vásárlóját sújtották volna. Néhány nappal korábban az amerikai pénzügyminisztérium 2027. április 24-ig meghosszabbította a Lukoil külföldi eszközeire vonatkozó engedélyeket, a Trump-kormányzat pedig úgy döntött, hogy áprilisig ideiglenesen feloldja az orosz dízelimportra vonatkozó szankciókat.

A háború kifelé is terjed. Október 23-án, pénteken egy drón elsüllyesztette a Khoryv teherhajót Románia partjainál. Románia Oroszországot okolja. Egy tengerész meghalt, hárman eltűntek, kilencet kimentettek. Két hét alatt legalább hét teherhajót ért találat Románia és Bulgária partjainál, mintegy 30 tengerész halt meg vagy tűnt el. A NATO azt közölte, hogy több járőrrepülőgépet, radart és drónt küld a Fekete-tengerre. Ugyanezen a napon a Fehér Ház közölte, hogy Melania Trump helyi tűzszünetet ért el Oleskiben október 29-től. Ezt sem Oroszország, sem Ukrajna nem erősítette meg. Ukrajna azt is közölte, hogy a katonai Starlink-internet továbbra is lassabb sebességre korlátozva működik, jóllehet Trump szerint Elon Musk visszaállította.

Miért számít

A teljes körű invázió több mint négy és fél éve kezdődött, és a háború ma Európa legvéresebb háborúja a második világháború óta. A tárgyalások olyan pillanatban indulnak újra, amikor enyhül az amerikai nyomás Moszkván, és feszült Washington és Kijev viszonya. Zelenszkij a rakétatámadásokra hivatkozva sürgeti nyugati partnereit Patriot-légvédelmi elfogó rakétákért és szigorúbb szankciókért. Hogy a tárgyalásokból lesz-e valami, az ezen a nyomásegyensúlyon múlik, és azon, hogy folytatódnak-e az orosz támadások, miközben a diplomaták tárgyalnak.

  • Az ukránoknak A rakéták és drónok továbbra is városokat érnek Kijevtől Kramatorszkig, a Starlink sebességkorlátja pedig azokat a drónokat és légvédelmet akadályozza, amelyeknek meg kellene állítaniuk őket. Oleskiben mintegy 2000, többségében idős lakos várja, hogy valóban megérkezik-e a szünet.
  • Zelenszkij kormányának Ukrajna az amerikai jóindulattól függ fegyverek, hírszerzési adatok és hírközlés terén, miközben Washington egyezség felé nyomja. Kijev éppen akkor kér elfogó rakétákat és szankciókat, amikor az Egyesült Államok mentességet adott egy szankciós törvény alól.
  • Az orosz olaj vásárlóinak Kína és India mentesül a 100%-os vámok fenyegetése alól, a dízel- és Lukoil-engedélyek pedig bizonyos orosz üzemanyag-kereskedelmet életben tartanak. Az orosz exportbevételre kevesebb amerikai nyomás nehezedik, mint amit a kongresszus szánt.
  • A NATO keleti tagjainak és a hajózás szereplőinek Románia, Bulgária és Litvánia határainál most drónokkal és a hajózás elleni támadásokkal kell szembenézni. A biztosítók és hajótulajdonosok döntés előtt állnak, hogy a Konstanca és Varna előtti Duna-folyosó megéri-e még a kockázatot.

Az előzmények: egy 2014-ben kezdődött háború, amely 2022-ben szélesedett ki

Közös gyökerek és függetlenség

Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország egyaránt a Kijevi Rusz örökségére tart igényt; ez a Kijev központú középkori állam a 9. és a 11. század között vette fel a bizánci ortodoxiát. A mongol invázió után az orosz és az ukrán nép története elvált egymástól. 1932-ben és 1933-ban a holodomor, a szovjet Ukrajna mesterségesen előidézett éhínsége akár 7,5 millió ukrán halálát okozta.

Ukrajna a Szovjetunió összeomlásával vált függetlenné. 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az év decemberi népszavazásán erősített meg. A világ harmadik legnagyobb atomarzenálját örökölte. 1994-ben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság aláírta a budapesti memorandumot, egy politikai megállapodást, amely biztonsági garanciákat adott Ukrajnának.

2013 és 2014: Euromajdan, Krím és Donbász

2013-ban az ukrán parlament elsöprő többséggel jóváhagyta, hogy véglegesítsék a társulási megállapodást az Európai Unióval. Oroszország arra késztette Ukrajnát, hogy utasítsa el, és gazdasági szankciókat vezetett be. Novemberben Viktor Janukovics elnök hirtelen visszalépett az aláírástól. Később elűzték az ukránok Méltóság forradalmának nevezett felkelése során.

2014. február 27-én inszigniák nélküli orosz katonák elfoglalták a kulcsfontosságú épületeket a Krímben. Az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazást orosz katonai megszállás alatt tartották meg, az EU és az Egyesült Államok elítélte. 2014 májusában orosz ellenőrzésű fegyveres csoportok foglaltak el kormányzati épületeket a kelet-ukrajnai ipari régióban, a Donbászban. Az ottani harcok – a donbászi háború – 2022-ig tartottak, a minszki megállapodások nem tudták lezárni őket.

2022 februárja: a teljes körű invázió

Oroszország 2021 márciusától és áprilisától, majd 2021 októberétől csapatokat vont össze Ukrajna határainál. Orosz tisztviselők, köztük Putyin, egészen az invázió előtti napig tagadták a támadási szándékot. 2022. február 24-én Putyin különleges katonai műveletet hirdetett, és az orosz erők északról, délről és keletről támadtak. Az orosz reguláris erők száma közel 150 000 volt.

A gyors győzelemre vonatkozó terv kudarcot vallott. Ukrajna visszaszorította a támadás északi ágát, és Oroszország 2022 áprilisának elején feladta Kijev elfoglalásának kísérletét. Oroszország május 20-ra elfoglalta Mariupolt, és négy régió – Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja – nagy részét tartotta. Ukrajna 2022 augusztusában ellentámadásokat indított, szeptember 30-án pedig Oroszország kihirdette a négy régió annektálását, amelyet nemzetközileg elítéltek. A háború délen és keleten hagyományosabb harcokba rendeződött.

Szankciók és az egyezség keresése

Az invázió új nyugati szankciókat és exportkorlátozásokat hozott Oroszországgal szemben. Az EU 2022 óta egymást követő csomagokat fogadott el, a huszonkettediket 2026. október 7-én hagyták jóvá. Az Egyesült Államok 2025 októberében szankciókat vezetett be az orosz Lukoil és Rosznyeft olajvállalatok ellen, azóta Washington többször meghosszabbította a szűk engedélyeket, hogy a Lukoil külföldi tevékenysége folytatódhasson, amíg vevőt keresnek.

A béketárgyalások négy nappal az invázió után, 2022. február 28-án kezdődtek Fehéroroszországban. Márciusban Isztambulban a tárgyalók kidolgoztak egy keretmegállapodást, amelyben Ukrajna feladná NATO-terveit és semlegessé válna biztonsági garanciákért cserébe. A tárgyalások megállapodás nélkül értek véget. 2024 júniusában Putyin azt mondta, Oroszországnak meg kell tartania minden általa megszállt területet, és meg kell kapnia minden általa igényelt megyét. Zelenszkij 2022 novemberében tízpontos tervet javasolt, amely az orosz kivonulást és a Krím 2014-es annektálása előtti ukrán határokhoz való visszatérést követelte.

A Trump-évek: csúcstalálkozók, tervek és rövid tűzszünetek

Donald Trump 2025. január 20-án lépett hivatalba, miután a háború befejezését ígérte. Februárban amerikai és orosz küldöttségek találkoztak Rijádban. Az Egyesült Államok március 3-án szüneteltette a katonai segélyt egy Zelenszkijjel folytatott nézeteltérés után, majd újraindította, amikor Ukrajna elfogadott egy 30 napos tűzszüneti tervet, amelyet Oroszország nem fogadott el. Trump határidőket szabott a szankciókra, majd 2025. augusztus 8-án inkább Putyint hívta Alaszkába. A tervezett budapesti csúcstalálkozót októberben lemondták.

2025 végén egy 28 pontos amerikai béketerv vázlatát széles körben Oroszországnak való behódolásként bírálták, Zelenszkij pedig december 23-án és 24-én közzétett egy átdolgozott, 20 pontos tervet. Ezt követően háromoldalú amerikai–orosz–ukrán találkozók voltak Abu-Dzabiban 2026 januárjában és februárjában, valamint Genfben februárban. Az egyetlen tűzszünetek rövidek voltak, például a 2026. április 11-i, 32 órás fegyvernyugvás az ortodox húsvét idején.

2026 ősze

Szeptember elején Witkoff és Trump veje, Jared Kushner Moszkvában találkozott Putyinnal, és elértek egy háromnapos szünetet a fővárosok elleni csapásokban. Oroszország a látogatás után újraindította a Kijev elleni csapásokat, Trump és Putyin telefonbeszélgetése pedig nem hozott áttörést. Zelenszkij szerint megállapodtak Trumppal, hogy New Yorkban találkoznak az ENSZ-közgyűlésen.

Október aztán elhozta a kramatorszki siklóbomba-támadást, a Graham-törvény alóli mentességet és a Kijev elleni rakétatámadást, órákkal azután, hogy Putyin elvben beleegyezett az új tárgyalásokba. A romániai elsüllyesztések új frontot nyitottak a tengeren.

ÉRDEMES TUDNI

Oleskinek a háború előtt mintegy 24 000 lakosa volt, ma nagyjából 2000-en élnek ott a Fehér Ház szerint. Oroszország a 2022-es invázió első napján foglalta el, és a kahovkai gát lerombolása után mintegy 90%-a víz alá került.

Miért fontos a Starlink az ukrán hadviselés szempontjából?

A Starlink Musk cégének, a SpaceX-nek a műholdas internetszolgáltatása. A Starshield a katonai változata, amelyet a Pentagonnak fejlesztettek. Ukrajna mindkettőt használja. A BBC szerint a Starshield lehetővé teszi az ukrán drónkezelőknek, hogy valós időben lássanak célpontokat és elfogó drónokat vezessenek. Oroszország nem jogosult a Starlink használatára.

Október 13-án és 14-én Ukrajna azt közölte, hogy a szolgáltatást hirtelen korlátozták. Tisztviselők szerint a nagyjából 161 km/óra (100 mph) sebességnél gyorsabb drónok elvesztették a kapcsolatot. Zelenszkij szerint a sebességet még nem állították vissza 400 km/órára. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy Trump felhívta Muskot, és kérte a korlátok feloldását, Trump pedig azt mondta, Musk visszaállította. Ukrán tisztviselők szerint kevés változott.

Nem tisztázott, ki rendelte el a korlátozásokat. Musk szerint a Starshield az amerikai kormány tulajdonában és ellenőrzése alatt áll. Marco Rubio külügyminiszter szerint a sebességeket egy magánjellegű kereskedelmi szerződés szabályozza. Trump szerint nem ő volt. Ukrajna várja, hogy Rubio beszámoljon.

Miért érnek találatok hajókat Románia partjainál?

A beszámolók eddig nem mondják meg, miért támad Oroszország kereskedelmi hajókat, és Oroszországot nem idézték ezt magyarázva. Azt viszont megmutatják, hol voltak a hajók. A nemrég találatot kapott hajók a Sulina-csatorna közelében horgonyoztak vagy oda tartottak, amely a Dunát köti össze a Fekete-tengerrel.

A csatorna Ukrajna fő gabona- és étolaj-exportútvonalává vált, mert Oroszország megtámadta Ukrajna saját fekete-tengeri kikötőit. A Kyiv Independent a támadásokat az Ukrajna elleni orosz gazdasági háború szélesebb körű eszkalációjának részeként írja le. A NATO egyetlen támadást sem tulajdonított egyetlen államnak sem. Hadihajókhoz Törökországnak fel kellene oldania a külföldi flották beengedésének megtagadását, ezért a válasz egyelőre repülőgépekből, radarokból és drónokból áll.

Idővonal: 1991-től napjainkig

FÜGGETLENSÉG

  1. Ukrajna kikiáltja függetlenségét a Szovjetunió összeomlásakor, és az év decemberi népszavazásán megerősíti.

  2. Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság aláírja a budapesti memorandumot, biztonsági garanciákat adva Ukrajnának.

KRÍM ÉS DONBÁSZ

  1. Janukovics elnök hirtelen visszalép az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírásától.

  2. Inszignia nélküli orosz katonák elfoglalják a kulcsfontosságú épületeket a Krímben.

  3. Orosz ellenőrzésű fegyveres csoportok elfoglalják a kormányzati épületeket a Donbászban.

A TELJES KÖRŰ INVÁZIÓ

  1. Oroszország teljes körű inváziót indít Ukrajna ellen.

  2. Oroszország és Ukrajna béketárgyalásokat kezd Fehéroroszországban, négy nappal az invázió után.

  3. Az isztambuli tárgyalásokon megszületik egy keretszerződés a semlegességről és a biztonsági garanciákról, de megállapodás nem követi.

  4. Oroszország feladja Kijev elfoglalására tett kísérletét.

  5. Oroszország kihirdeti négy részben megszállt régió annektálását, amelyet nemzetközileg elítélnek.

TRUMP ÉS A TÁRGYALÁSOK

  1. Amerikai és orosz küldöttségek találkoznak Rijádban, hogy keretet adjanak a tárgyalásoknak.

  2. Trump Alaszkában fogadja Putyint, ahelyett hogy augusztus 8-i határidejére szankciókat vezetne be.

  3. Az Egyesült Államok szankciókat vezet be a Lukoil és a Rosznyeft ellen.

  4. Amerikai, orosz és ukrán megbízottak háromoldalú tárgyalásokat kezdenek Abu-Dzabiban.

  5. Witkoff és Kushner Moszkvában találkozik Putyinnal, és elér egy háromnapos szünetet a fővárosok elleni csapásokban.

  6. Oroszország újraindítja a Kijev elleni csapásokat a megbízottak látogatása után.

2026. OKTÓBER

  1. Az EU-nagykövetek megállapodnak a 22. szankciócsomagról, egy észt üzem beszállítójának adott mentességgel.

  2. Egy orosz siklóbomba két buszt talál el Kramatorszkban, legalább 30 embert megölve.

  3. Az Egyesült Államok 2027. április 24-ig meghosszabbítja a Lukoil-engedélyeket, miközben a szankciók érvényben maradnak.

  4. Trump mentességet ad a Lindsey Graham-törvény szankciói és vámjai alól néhány nappal azok hatályba lépése előtt.

  5. A NATO közli, hogy járőrrepülőgépeket, radarokat és drónokat küld a Fekete-tengerre.

  6. Oroszország ballisztikus rakétákkal csap Kijevre, órákkal azután, hogy Putyin elvben beleegyezett a háromoldalú tárgyalásokba.

  7. Trump szerint Musk visszaállította Ukrajna Starlink-hozzáférését, Kijev szerint a sebességkorlát megmaradt.

  8. Egy drón elsüllyeszti a Khoryv teherhajót Románia partjainál, a Fehér Ház pedig megerősítetlen szünetet jelent be Oleskiben október 29-től.

Mire érdemes figyelni

  • Háromoldalú tárgyalások. A Kreml szerint Putyin elvben beleegyezett az amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokba november 10. után, a források helyszínt és időpontot nem adnak meg.
  • Oleski. A Fehér Ház szerint a helyi szünet október 29-én kezdődik, de Oroszország és Ukrajna nem erősítette meg.
  • Starlink. Zelenszkij szerint Rubio mintegy 48 órán belül választ ígért arról, visszaállítható-e a sebesség 400 km/órára.
  • A Fekete-tenger. A NATO nem tett közzé ütemtervet vagy összetételt a kiegészítő megfigyelésről, a helyszínelő csapatok pedig a támadások robbanóanyagait elemzik.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: History of Ukraine, Russia–Ukraine relations, 2022 Russian invasion of Ukraine, Peace negotiations in the Russo-Ukrainian war (2022–present). A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.

LETÖLTÉS AZApp Store-ból SZEREZD MEG:Google Play