Letöltés

Miért háborúzik az Egyesült Államok és Irán, és mi zajlik a Hormuzi-szorosban?

Ami februárban az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokkal kezdődött, az most a nyolcadik hónapjában tart, az olaj ára öthavi csúcson van. A harcok egy szűk hajózóútra tevődtek át, amely a világ olajának mintegy ötödét szállítja, az időzítést pedig most az amerikai választás időpontja határozza meg.

Megjelent 2026. okt. 22. Frissítve 2026. okt. 23. Szerző: Implica 24 forrás 8 perc olvasás

RÖVIDEN

A jelentések eddig nem neveznek meg egyetlen indokot sem azokra az amerikai és izraeli csapásokra, amelyekkel 2026. február 28-án elkezdődött a háború, a viszály azonban az olaj, a szankciók és Irán nukleáris programja körüli évtizedes ellenségeskedésen nyugszik. Irán azzal válaszolt, hogy ellenőrzése alá vonta a Hormuzi-szorost, az öböl egyetlen tengeri kijáratát. Az Egyesült Államok az iráni kikötők blokádjával és szankciókkal válaszolt. Mindkét fél a hajózáson keresztül gyakorol nyomást a másikra, és a tárgyalások nem vetettek véget a harcoknak.

Mi történt

Október 20-án az iráni Forradalmi Gárda – a fegyveres erők befolyásos ága – azt közölte, hogy a Hormuzi-szoros déli részén általa telepített aknák robbantak fel két olajtanker alatt, és mindkettőt lángba borították. Egyik hajót sem nevezte meg. Október 22-én az iráni állami televízió azt jelentette, hogy hét tanker gyulladt ki vagy futott aknára az éjszaka folyamán. A Gárda haditengerészete szerint négy hajó olajátfejtés közben gyulladt ki, három pedig aknák miatt vált mozgásképtelenné. Az Associated Press ezt nem tudta megerősíteni, és a brit UKMTO haditengerészeti megfigyelőszolgálat sem jelentett támadásokat. Ha igaz, a háború kezdete óta ez a legtöbb hajó, amelyet egyetlen nap alatt ért találat.

Donald Trump elnök október 22-én azt mondta, hogy Irán „hamis találatokat” talál ki, hogy felhajtsa az olaj árát a november 3-i amerikai félidős választások előtt, és hogy több olaj halad át Hormuzon, mint a konfliktus előtt. A Kpler adatszolgáltató szerint a szoroson átmenő kőolajexport október 18-án, vasárnap a háború előtti szint 82%-án állt, a benzinhez hasonló finomított termékeké viszont csak mintegy 44%-on. Az amerikai haditengerészet az Omán melletti déli útvonalon kíséri a polgári hajókat. Irán ezt az útvonalat illegálisnak nevezi.

A diplomácia megrekedt. Irán azt ajánlotta, hogy egy héten belül újranyitja a szorost és újraindítja a nukleáris tárgyalásokat, cserébe az amerikai blokád megszüntetéséért, az olajeladásaira vonatkozó korlátozások enyhítéséért és a tűzszünet helyreállításáért. Külügyminisztériuma „elégtelennek és hiányosnak” nevezte az amerikai választ. Iráni illetékesek a Reutersnek azt mondták, számítanak rá, hogy újraindulnak a bombázások. Október 23-án Irán közölte, hogy az öbölbeli olajlétesítményeket, tenger alatti kábeleket és adatközpontokat fog támadni, ha az Egyesült Államok és Izrael ismét támad, a Brent kőolaj, a globális olajár-benchmark pedig 114,72 dollárra emelkedett hordónként, ami a legmagasabb szint május óta.

Miért számít

A Hormuzi-szoroson rendes körülmények között a globális olajellátás mintegy 20%-a halad át, ezért az ottani támadások a régiótól távol is felhajtják az üzemanyagárakat. A háború előtt a Brent hordója körülbelül 72 dolláron forgott. Április végén 126 dollárig emelkedett. Az üzemanyagköltségek ma az amerikai félidős választások egyik fő témája, az ENSZ kereskedelmi szervezete, az UNCTAD pedig 2,6%-ra vágta vissza 2026-os világgazdasági növekedési előrejelzését, az energiaár-sokkot okolva érte.

  • A hajók legénységének és tulajdonosainak, Az ENSZ a háború kezdete óta 106 megerősített incidenst és legalább 24 tengerész halálát tartja nyilván. Két hajó süllyedt el, a legutóbbi a GFS Pride konténerhajó október 14-én.
  • Az autósoknak és a kormányoknak, Az amerikai normál benzin átlagára október 16-án gallononként 4,32 dollár volt, a gázolajé pedig 70%-kal emelkedett a háború kezdete óta. Az ENSZ szerint az üzemanyagtámogatások összege idén meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt.
  • Az Iránnal kereskedő cégeknek, Az Egyesült Államok cégekre és hajókra rendelt el szankciókat Törökországban, Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben, Nagy-Britanniában, a Marshall-szigeteken és Indiában. A pénzügyminisztérium szerint mintegy 20 millió hordónyi iráni olaj rekedt a tengeren.
  • A szegényebb országoknak, A G7 pénzügyminiszterei 2,5 milliárd dollár mozgósítását vállalták, elsősorban műtrágyára, mert a Világbank 44 olyan országot azonosított, amely élelmezésbiztonsági problémákkal nézhet szembe.

Az előzmények: hetven év olaj, szankciók és bizalmatlanság

Olaj, államcsíny és szövetség (1951–1978)

1951-ben Irán államosította olajiparát, és elvette a brit tulajdonban lévő Anglo-Iranian Oil Company vagyonát. Mohammad Moszaddegh még abban az évben, áprilisban miniszterelnök lett. 1953-ban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a CIA és az MI6 közreműködésével államcsínyt szervezett, amely megbuktatta őt. Az első kísérlet kudarcot vallott, a második sikerrel járt, és hatalomba visszahelyezte Mohammad Reza Pahlavi sahot.

A sah ezután az Egyesült Államok szoros partnere lett. 1953-ban az Egyesült Államok az Atoms for Peace programja keretében elindította Irán nukleáris programját, 1967-ben pedig szállította a teheráni kutatóreaktort és 5,58 kg dúsított uránt. Irán aláírta a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó atomsorompó-szerződést, amely megtiltja az államoknak nukleáris fegyverek építését, és 1970-ben ratifikálta is.

Forradalom és tengeri összecsapások (1979–1988)

Az 1978–1979-es iráni forradalom megbuktatta a sahot, és hatalomra juttatta Ruhollah Khomeini ajatollahot. 1979. november 4-én egyetemisták elfoglalták a teheráni amerikai nagykövetséget, és 444 napon át fogva tartottak 52 amerikai diplomatát, miután az Egyesült Államok befogadta a megbuktatott sahot.

A hajózás célponttá vált az iráni–iraki háborúban. 1981 májusától Irak kereskedelmi hajókat támadott, Irán pedig megtorlásként Irak kereskedelmi partnereinek hajóit vette célba. 1988. április 18-án az amerikai haditengerészet iráni célpontokat támadott a Praying Mantis hadműveletben, válaszul arra, hogy Irán aknákat telepített a Perzsa-öbölben. 1988. július 3-án a USS Vincennes lelőtte az Iran Air 655-ös járatát, 290 ember halálát okozva. Az Egyesült Államok később balesetnek nevezte az esetet.

Szankciók és a nukleáris megállapodás (1995–2025)

1995 áprilisában Bill Clinton elnök teljes olaj- és kereskedelmi embargót rendelt el az amerikai vállalatok iráni ügyleteire. 2015-ben Irán és a világ nagyhatalmai megállapodtak az átfogó közös cselekvési tervben, amely korlátozta Irán dúsítási tevékenységét és készleteit a szankciók enyhítéséért cserébe. A nukleáris szankciókat 2016. január 16-án oldották fel.

2018. május 8-án az Egyesült Államok Trump alatt kilépett a megállapodásból, és a maximális nyomás politikájának jegyében visszaállította a szankciókat. 2018 júliusában Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a szorost. 2019. június 13-án két tanker alatt robbanás történt a szorosnál, az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé, amit Irán tagadott. Egy 2019-es amerikai becslés szerint Iránnak több mint 5000 tengeri aknája volt. 2025 júniusában Irán állítólag azzal fenyegetőzött, hogy elzárja a szorost, miután Izrael támadásokat intézett katonai és nukleáris létesítményei ellen. 2026 előtt a szorost még soha nem zárták le hosszabb időre.

Háború, blokád és egy kudarcba fulladt megállapodás (2026. február–szeptember)

2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású közös katonai műveletet indított Irán ellen. Irán nem sokkal később ellenőrzése alá vonta a Hormuzi-szorost. Az Egyesült Államok április 13-án tengeri blokádot rendelt el az iráni kikötők ellen, amelyet június 18-án felfüggesztett, egy nappal azután, hogy az iszlámábádi egyetértési memorandum ideiglenes keretet adott a katonai műveletek befejezésére és a hajózóút újranyitására. Trump július 3-án azt mondta, Irán elfogadta az amerikai követeléseket. A memorandum összeomlott – a jelentések egyelőre nem mondják meg, miért –, és a blokád július 14-én visszatért.

A tárgyalások megrekedtek Irán szankcióenyhítési és jóvátételi követelésein. A csapások újraindultak. Szeptember 1-jén az Egyesült Államok bombázta a Forradalmi Gárda létesítményeit, és két szupertankert ért találat, miközben a szorosból menekült. Szeptember 9-én az Egyesült Államok öt iráni tankert semmisített meg a Kharg-sziget közelében, miután Irán egy amerikai hadihajót vett célba. A pénzügyminisztérium szélesítette szankciós kampányát, az Economic Outcast hadműveletet.

2026. október

Október elején Irán öt nap alatt hét tankert ért találat. Október 8-án Trump azt mondta, az Egyesült Államok nem támad a félidős választások előtt, a blokádot viszont fenntartja. A pénzügyminisztérium aznap 27 vállalatra, hat magánszemélyre és 22 hajóra rendelt el szankciót. Ezután megszaporodtak a támadások, és az UKMTO szerint októberben jelentették a legtöbb hajózás elleni támadást március óta. A The Washington Post által idézett elemzők és egy arab diplomata szerint Irán a választásokon akarja megbüntetni Trumpot. Iráni illetékesek a Reutersnek azt mondták, előbb-utóbb újraindulnak a bombázások.

ÉRDEMES TUDNI

A szárazföldi vezetékek naponta csak mintegy 3 millió hordó olajat tudnak szállítani, miközben 2025-re naponta nagyjából 15 millió hordó haladt át a Hormuzi-szoroson.

Miért olyan fontos a Hormuzi-szoros?

A szoros Irán és az ománi Muszandam-félsziget között fekszik, és ez az egyetlen tengeri átjáró a Perzsa-öbölből a nyílt óceánra. Hossza mintegy 104 mérföld, legkeskenyebb pontján 24 mérföld széles. Irak, Kuvait, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek függ tőle, és az öböl teljes cseppfolyósított földgáztermelésének hajón ezen keresztül kell átjutnia.

A vezetékek a terhelésnek csak egy részét tudják átvinni: a szárazföldi vezetékek maximális kapacitása naponta mintegy 3 millió hordó, miközben 2025-re naponta nagyjából 15 millió hordó haladt át a szoroson. A közel-keleti export szeptemberben így is elérte a napi 16,5 millió hordót, ennek 40%-a azonban ma már elkerüli a szorost.

Mit akar elérni a blokád és a szankciók?

A blokád az iráni kikötők köré vont amerikai haditengerészeti zár. Az amerikai Központi Parancsnokság szerint a július 14-i újraindítás óta 138 kereskedelmi hajót irányítottak el. A szankciók azokat a hajókat, cégeket és bankokat célozzák, amelyek iráni olajat mozgatnak, köztük az árnyékflottaként ismert elöregedett tankerhálózatot. A pénzügyminisztérium szerint a kettő együtt leállította az iráni kőolaj be- és kirakodását.

Irán szerint a blokád feloldása és a háború minden fronton való befejezése jogos követelés. Azt is közölte, hogy nem adja fel az urándúsítást, így a nukleáris kérdés továbbra is összekapcsolódik a Hormuzról szóló bármilyen megállapodással.

Idővonal: 1951-től napjainkig

OLAJ, ÁLLAMCSÍNY ÉS FORRADALOM

  1. Irán államosítja olajiparát, és elveszi az Anglo-Iranian Oil Company vagyonát.

  2. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia államcsínyt szervez, amely megbuktatja Moszaddegh miniszterelnököt, és visszahelyezi a sahot.

  3. Az Egyesült Államok szállítja Irán első nukleáris reaktorát és 5,58 kg dúsított uránt.

  4. A forradalom után egyetemisták elfoglalják a teheráni amerikai nagykövetséget, és 444 napig fogva tartanak 52 diplomatát.

  5. Az amerikai haditengerészet iráni célpontokat támad a Praying Mantis hadműveletben, miután Irán aknákat telepít a Perzsa-öbölbe.

SZANKCIÓK ÉS A NUKLEÁRIS MEGÁLLAPODÁS

  1. Clinton elnök teljes olaj- és kereskedelmi embargót rendel el az Iránnal folytatott amerikai ügyletekre.

  2. A 2015-ös nukleáris megállapodás alapján feloldják az Irán elleni nukleáris szankciókat.

  3. Az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, és visszaállítja a szankciókat.

  4. Két tankert ér robbanás a szoros közelében; az Egyesült Államok Iránt okolja, Irán tagadja.

  5. Irán állítólag azzal fenyegetőzik, hogy elzárja a szorost, miután Izrael támadásokat intéz katonai és nukleáris létesítményei ellen.

A HÁBORÚ

  1. Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású közös katonai műveletet indít Irán ellen, Irán pedig ellenőrzése alá vonja a Hormuzi-szorost.

  2. Az Egyesült Államok tengeri blokádot rendel el az iráni kikötők ellen.

  3. Az iszlámábádi egyetértési memorandum ideiglenes keretet ad a katonai műveletek befejezésére; a blokádot másnap felfüggesztik.

  4. Az Egyesült Államok visszaállítja a blokádot, miután a memorandum nem tart.

  5. Az olaj ára 20%-os havi emelkedés felé tart, ahogy az újrainduló csapások kiszélesítik a háborút.

  6. Az olaj ára 85 dollár fölé emelkedik, mert a szoros újranyitásáról szóló megállapodás megakad Irán szankcióenyhítési és jóvátételi követelésein.

  7. Az Egyesült Államok bombázza a Forradalmi Gárda létesítményeit, és két szupertankert ér találat, miközben a szorosból menekül.

  8. Az Egyesült Államok öt iráni tankert semmisít meg a Kharg-sziget közelében, miután Irán egy amerikai hadihajót vesz célba; a Brent ára 100 dollár fölé emelkedik.

2026. OKTÓBER

  1. Jelentések szerint Irán öt nap alatt hét olajtankert ért találat a szorosban.

  2. Jelentések szerint a közel-keleti olajexport szeptemberben visszatért a háború előtti szintre, 40%-a elkerüli Hormuzt.

  3. Trump kizárja, hogy a november 3-i félidős választások előtt megtámadja Iránt, a pénzügyminisztérium pedig 27 cégre és 22 hajóra rendel el szankciót.

  4. A GFS Pride konténerhajó elsüllyed a szorosban; Szingapúr lövedéket, az iráni Gárda aknát említ.

  5. Irán szerint aknái két tankert gyújtottak fel a déli sávban.

  6. Irán szerint egyetlen éjszaka hét hajót ért találat, a Brent ára május óta a legmagasabb szintre emelkedik.

Mire érdemes figyelni

  • A november 3-i félidős választások. Trump azt mondta, az Irán elleni csapások szüneteltetése nem rendezés, és a szavazás után folytathatja a teljes körű műveleteket.
  • Az amerikai válasz Irán javaslatára. Irán hétnapos ajánlata a szoros újranyitására és a nukleáris tárgyalások újraindítására olyan válaszra vár, amelyet Teherán nem nevez elégtelennek.
  • Irán fenyegetései az öbölbeli infrastruktúrára. Irán azt mondta, az öbölbeli olajlétesítményeket, tenger alatti kábeleket és adatközpontokat támadna, ha az Egyesült Államok és Izrael ismét támad.
  • A tankertámadások ellenőrzése. Az október 22-i hét hajóról szóló állítást független forrás nem erősítette meg, az ENSZ és az UKMTO adatai mutatják majd, hogyan alakul a hajózás elleni kampány.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Iran–United States relations, Iranian Revolution, Iran nuclear deal, Strait of Hormuz. A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.

LETÖLTÉS AZApp Store-ból SZEREZD MEG:Google Play