Miért tüntetnek Franciaországban, és miért tiltják be a felvonulásokat?
A megélhetési költségek és az elhanyagolt iskolák miatti tiltakozás tinédzserekkel kezdődött, és az AP szerint Franciaország évek óta tartó leghevesebb zavargásaivá nőtt. Most az állam betiltja a legtöbb felvonulást, bezárja a múzeumokat, és tízezernyi rendőrt vezényel az utcákra.
RÖVIDEN
Az emberek az emelkedő megélhetési költségek és a leterhelt közszolgáltatások miatt tüntetnek; a konfliktus a tanárhiány és a rossz állapotú iskolaépületek miatt dühös középiskolásokkal kezdődött. A felvonulásokat azért tiltják be, mert a fő tiltakozónap, október 17. zavargásokba, fosztogatásba és gyújtogatásba torkollott, a hatóságok szerint pedig szélsőbaloldali csoportok szólítanak fel továbbiakra. Marseille és Lyon teljes egészében betiltotta a tüntetéseket, Párizsban csak egy szakszervezeti felvonulást engedélyeznek. Október 24-én, szombaton mintegy 70 000 rendőr és csendőr lesz szolgálatban.
Mi történt
Október 17-én, szombaton a megélhetési költségek és az iskolai körülmények elleni tüntetések egész Franciaországra kiterjedtek, és több százezer embert vonzottak. Párizsban és más városokban tüzek, fosztogatás és összecsapások követték őket. Limoges-ban a helyi prefektus, Maurice Barate szerint szándékosan felgyújtották a 143 éves városházát. A prefektus a département, vagyis egy francia közigazgatási terület élén álló vezető tisztviselő. A párizsi rendőrség közlése szerint 855 embert vettek őrizetbe, amit rekordnak neveztek. A belügyminisztérium szerint aznap országszerte csaknem 2400 embert tartóztattak le, és közel 1000 rendőr és csendőr sebesült meg, közülük heten súlyosan. A csendőrség katonai rendőrség. Vállalkozói csoportok szerint mintegy 3000 üzletet és vállalkozást fosztottak ki.
Emmanuel Macron elnök vasárnap a nemzethez szólt. Azt mondta, a „fékevesztett” erőszakra „semmi sem szolgál mentségül”, és különbséget tett a jogos követeléseket megfogalmazó tüntetők, valamint a rombolók és fosztogatók között. „Teljes átláthatóságot” ígért a biztonsági fellépéssel kapcsolatban, miután bírálatok érték a rendőrséget, amiért nem készült fel. Csütörtökig Gérald Darmanin igazságügyi miniszter szerint országszerte 2700 embert tartóztattak le, több mint 1000-en jelentek meg a bíróságon, és 217-en kerültek börtönbe gyorsított eljárásban.
Október 24-ére, szombatra Laurent Nuñez belügyminiszter 70 000 rendőr és csendőr kivezénylését jelentette be, 10 000-rel többet, mint egy héttel korábban; különleges egységek, helikopterek, drónok és vízágyúk támogatják őket. Párizsban csak egy felvonulást engedélyeznek, a CGT szakszervezet által meghirdetettet, Bastille-tól Nationig. Marseille és Lyon betiltotta a tüntetéseket, Rouen és Grenoble pedig betiltotta vagy korlátozta a gyülekezéseket. Párizsban éjszakai kijárási tilalom van érvényben République és Les Halles környékén október 26-ig. A Louvre, az Orsay és a Picasso Múzeum, valamint a Grand Palais zárva tart, az Art Basel Paris pedig törölte hétvégi programját. Október 23-án Macron először találkozott a középiskolai szervezetekkel a tüntetések kezdete óta.
Miért számít
A zavargások próbatételt jelentenek egy olyan kormány számára, amelyet azzal vádolnak, hogy felkészületlenül érte a helyzet, és mindez éppen akkor történik, amikor Franciaország elnökválasztás felé tart Macron utódjának megválasztásáért. A történtek elvonták a figyelmet az árakkal és iskolákkal kapcsolatos eredeti panaszokról is. Az eddigi beszámolók nem mondják meg, tervez-e a kormány új intézkedéseket a megélhetési költségek terén, bár Sébastien Lecornu miniszterelnök október 26-án iskolai képviselőkkel, tanárokkal és helyi tisztviselőkkel találkozik.
- A diákoknak és tanulóknak: A beszámolókban megnevezett követelések: kisebb osztálylétszámok, a hiányzó tanárok helyettesítése és a Parcoursup, az egyetemi felvételi platform eltörlése. A fő diákunió, az UNEF párizsi gyűléskérelmét elutasították, a szervezet szerint ennek ellenére felvonul.
- A boltosoknak: Egyedül Marseille-ben több mint 500 vállalkozás szenvedett kárt. Vállalkozói csoportok arra szólították fel az üzleteket, hogy szombaton tartsanak zárva, Macron pedig támogatást ígért a károsultaknak.
- A kormánynak: Macron arra kérte Nuñezt, hogy vonja le a tanulságokat a hírszerzés és az előrejelzés terén, és azt mondta, világos válaszokat vár. Egy újabb erőszakos hétvége tovább mélyítené a bírálatokat.
- A kijárási tilalommal érintett városok lakóinak: Párizs egyes részein éjszaka korlátozzák a mozgást, a marseille-i körzetben pedig szombat éjjel a teljes lakosságra kiterjesztik a kijárási tilalmat.
Az előzmények: emelkedő költségek, leterhelt közszolgáltatások és az utcai tiltakozás hagyománya
Macron hivatali ideje
Macron 2017. május 14-én lépett hivatalba, miután megnyerte az az évi elnökválasztást, 2022-ben pedig újraválasztották. Elnöksége alatt Franciaország költségvetési hiánya több mint a duplájára nőtt: a nemzeti össztermék arányában 2017-ben 2,6% volt, 2024-ben 6,1%. Az államadósság 2023-ban a nemzeti össztermék 110,6%-át tette ki.
Az anyag nem köti össze ezeket az adatokat a jelenlegi tüntetésekkel. Azok azt a pénzügyi környezetet mutatják, amelyben a kormánynak dolgoznia kellett.
A sárgamellényesek, 2018-tól 2020-ig
A legismertebb korábbi hullám 2018. november 17-én kezdődött. A sárgamellényes mozgalom, a hetente ismétlődő, alulról szerveződő tiltakozások sorozata az üzemanyagadók – különösen a gázolaj adójának – tervezett emelése miatt indult. A mellény könnyen használható jelkép volt, mert minden francia autósnak kellett ilyet tartania az autójában. Az első napon több mint 300 000 ember vett részt, barikádokat emeltek és utakat zártak le. Macron népszerűségi mutatója már korábban 25% alá süllyedt.
2018. december 10-én Macron többek között havi 100 eurós minimálbér-emelést ígért 2019-re. A tüntetések hetente folytatódtak. 2019 márciusában 200 embert vettek őrizetbe Párizsban, miután a rendbontók ismét a Champs-Élysées-t vették célba. 2018 decemberének közepéig 2 milliárd eurós kiskereskedelmi veszteségről számoltak be, Párizsban pedig 2019-ben kevesebb turista járt. A mozgalom már hanyatlott, amikor a COVID-19 miatti lezárás elkezdődött, és 2020. június 28-án ért véget.
Politikai bizonytalanság, 2022-től 2024-ig
A 2022-es választás után Macron kormányának nem volt többsége a parlamentben, és több alkalommal vereséget szenvedett ott, amit a Wikipédia az Ötödik Köztársaság – a jelenlegi francia rendszer – rendhagyó jelenségének nevez. 2024 júniusában Macron feloszlatta a parlamentet és új választást írt ki, miután az urnákat elhagyók körében készült felmérések szerint Renaissance pártja súlyos vereséget szenvedett volna a Nemzeti Tömörüléssel szemben az európai parlamenti választáson. Lecornu jelenleg miniszterelnök.
A diákok indítják el a tüntetéseket 2026 szeptemberében
A mostani tüntetések a múlt hónapban kezdődtek a tanárhiány és a rossz állapotú iskolaépületek miatt dühös középiskolásokkal. Később nagyobb felvonulásokká nőttek, amelyeken diákok, szakszervezetek és a sárgamellényes mozgalom vettek részt, már tágabban a megélhetési költségek és a közszolgáltatások miatt. A hetekig tartó diáktüntetések október 17-e előtt időnként erőszakba torkolltak.
Október 17. és a hatósági fellépés
Az október 17-i országos tiltakozónap hozta a fent leírt zavargásokat, a rekordméretű őrizetbe vételeket és a tüzeket. A hatóságok szerint radikális militánsok és fiatal fosztogatókból álló csoportok használták ki a konfliktust. Nuñez szerint a hatóságok sok online felhívást találtak, amelyekben szélsőbaloldali csoportok középületek elleni támadásra szólítottak fel. Azóta a hatóságok betiltásokkal, kijárási tilalommal, bezárásokkal és nagyobb rendőri jelenléttel igyekeznek megelőzni a megismétlődést.
ÉRDEMES TUDNI
Darmanin szerint az október 17-e után őrizetbe vettek fele korábban nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban – írta a Le Figaro című lap.
Ki dönti el, mely felvonulásokat engedélyezik?
Párizsban a rendőrprefektúra dönt. Szombatra csak a CGT délután 2-kor induló, Bastille-tól Nationig tartó felvonulását engedélyezte. Elutasította a sárgamellényes koordináció által kért Bastille–Opéra útvonalat, és a fővárosban minden más tüntetést betiltott. Másutt a helyi prefektusok döntenek. Marseille és Lyon teljesen betiltotta a tüntetéseket. Rouen három belvárosi kerületben reggel 9-től este 8-ig tiltotta a gyülekezéseket, és megtiltotta benzin, gáz, oldószerek és tűzijátékok szállítását. Macron szerint ahol nem tiltják be teljesen a tüntetéseket, ott csak az engedélyezett szakszervezeti megmozdulások lesznek megengedettek.
A párizsi kijárási tilalmat Nuñez és Lecornu rendelte el. Az eddigi beszámolók nem fejtik ki a tilalmak jogalapját, és nem mondják meg, hogyan lépnek fel a rendőrök a tilalom ellenére megtartott gyűlésekkel szemben – azon túl, hogy Nuñez a letartóztatások terén „nagyon határozott fellépést” ígért.
Idővonal: 2017-től napjainkig
MACRON ÉS A SÁRGAMELLÉNYESEK
Emmanuel Macron hivatalba lép elnökként, miután megnyerte a 2017-es választást.
Megkezdődnek a sárgamellényes tüntetések az üzemanyagadó tervezett emelése miatt; az első napon több mint 300 000 ember van az utcákon.
Macron televíziós beszédében havi 100 eurós minimálbér-emelést ígér 2019-re, más intézkedések mellett.
Kétszáz embert vesznek őrizetbe Párizsban, miután a rendbontók ismét a Champs-Élysées-t veszik célba.
Véget érnek a sárgamellényes tüntetések, amelyek a COVID-19 miatti lezárás kezdetével hanyatlottak el.
POLITIKAI FESZÜLTSÉG
Macront újraválasztják, de később ismételt vereségeket szenved a parlamentben.
A költségvetési hiány a nemzeti össztermék 6,1%-ára nő a 2017-es 2,6%-ról.
Macron feloszlatja a parlamentet és új választást ír ki, miután az urnákat elhagyók körében készült felmérések pártja vereségére utalnak.
A 2026-OS TÜNTETÉSEK
Középiskolások kezdenek tüntetni a tanárhiány és a rossz állapotú iskolaépületek miatt.
Az országos megélhetési tüntetések zavargásokba, fosztogatásba és gyújtogatásba torkollnak, és felgyújtják a limoges-i városházát.
A párizsi rendőrség rekordnak számító 855 őrizetbe vételről számol be, Macron pedig azt mondja, az erőszakra semmi sem szolgál mentségül.
Franciaország 70 000 rendőrt jelent be szombatra; a múzeumok zárva tartanak, Párizsban pedig csak egy szakszervezeti felvonulást engedélyeznek.
Mire érdemes figyelni
- Október 24., szombat: Diákok, CGT-tagok és sárgamellényesek terveznek felvonulást, az UNEF pedig azt közölte, a tilalmak ellenére megtartja gyűléseit.
- Hétfői tárgyalások: Lecornu október 26-án iskolai képviselőkkel, tanárokkal és helyi tisztviselőkkel találkozik, a párizsi éjszakai kijárási tilalom pedig addig tart.
- A bíróságok: Darmanin szerint tovább nő a gyorsított eljárásban börtönbe kerültek száma, amely eddig 217.
- Orléans: A Nemzeti Tömörülés október 24-én várhatóan megerősíti Jordan Bardellát elnökként, másnap Marine Le Pen tart nagygyűlést, és 20 000–30 000 ellentüntetőre számítanak.
Források
- Yahoo News2026. OKT. 23.
- 2 News Nevada2026. OKT. 23.
- The Times of India2026. OKT. 23.
- India Today2026. OKT. 23.
- Brussels Signal2026. OKT. 23.
- BBC2026. OKT. 22.
- arabnews.com2026. OKT. 18.
- LBCIV72026. OKT. 18.
- ua.news2026. OKT. 18.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Yellow vests protests, United Kingdom cost-of-living crisis, Presidency of Emmanuel Macron, Human rights in France. A magyar szöveg az angol változat fordítása.