Mi az orosz szabotázskampány Európában?

Öt héten belül Lengyelország és Észtország is azt közölte, hogy elfogta a gyújtogatások mögött álló embereket, akiket orosz hírszerzéshez kötnek. Észtország válaszul úgy döntött, hogy lezárja valamennyi Oroszországgal közös határátkelőjét. Az esetek olyan kampányt mutatnak, amely a kormányok szerint nem annyira Ukrajna frontvonalát, mint inkább az azt támogató országokat célozza.

RÖVIDEN

Olyan gyújtogatások és szabotázsakciók sorozata Európában, amelyeket a kormányok szerint orosz hírszerző szolgálatok rendelnek meg, hogy aláássák a Nyugat Ukrajna iránti támogatását. Lengyelország szerint orosz szolgálatok álltak a Varsó melletti Starlink földi állomás elleni szeptemberi gyújtogatás mögött, ezért Németországban két török állampolgárt tartóztattak le. Észtország szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU rendelte meg a november 14-én megakadályozott gyújtogatást egy dróngyártó cégnél, és december 1-jétől lezárja az Oroszországgal közös határátkelőit. Oroszország rendszeresen tagadja az ilyen vádakat.

Mi történt

Október 12-én a német rendőrség lengyel kérésre két török állampolgárt tartóztatott le. Azzal gyanúsítják őket, hogy szeptemberben felgyújtották a Varsó melletti Wola Krobowska Starlink földi állomását. Marcin Kierwiński belügyminiszter szerint Lengyelországban külföldi hírszerző szolgálat utasítására elkövetett szabotázs miatt emelnek vádat ellenük. Kiadatásukra az európai elfogatóparancs alapján várnak. Tomasz Siemoniak, a különleges szolgálatokért felelős miniszter azt mondta, Lengyelországnak „kétsége sincs” afelől, hogy orosz szolgálatok álltak mögötte. Donald Tusk miniszterelnök a hibrid háború újabb cselekményének nevezte az esetet, és azt mondta, az elkövetők lengyel bíróság elé kerülnek. Oroszország szerint az ilyen vádak megalapozatlanok, és oroszellenes hisztéria eredményei.

November 15-én Észtország közölte, hogy a rendőrség megakadályozott egy gyújtogatási kísérletet a Tallinntól északra fekvő Viimsiben működő dróngyártónál, a Threod Systemsnél. A gyújtogatási kísérlet november 14-én, szombaton történt. Nyolc lett állampolgárt tartóztattak le. Észtország belső biztonsági szolgálata, a KAPO szerint a GRU rendelte el. A közszolgálati ERR szerint a csoport robbanást akart okozni, és fel akarta gyújtani az épületet. Kristen Michal miniszterelnök szerint a fokozott biztonsági intézkedések és a rendőrség gyors reagálása megakadályozta a jelentős kár keletkezését.

Margus Tsahkna külügyminiszter ezután bejelentette, hogy Észtország december 1-jétől lezárja valamennyi Oroszországgal közös határátkelőjét. A GRU érintettségére utaló „egyértelmű bizonyítékokra” hivatkozott, és nem mondta meg, meddig tart a lezárás. Észtországnak három nyitott átkelője van: Narva, Luhamaa és Koidula. Moszkva azonnali kommentárt nem adott. Ez a második gyújtogatási kísérlet egy észt védelmi cég ellen augusztus óta, amikor a Tallinnban működő Milremet érte támadás, és lett állampolgárokat tartóztattak le.

Miért számít

Európa-szerte a kormányok szerint a támadások célja, hogy gyengítsék az Ukrajna iránti támogatást, a célpontok pedig most olyan dolgok, amelyekre Ukrajnának szüksége van: a híradás és a fegyvergyártás. Lengyelország fizetett Ukrajna Starlink-előfizetéséért, a Wola Krobowska-i állomás pedig Közép- és Kelet-Európa nagy részét szolgálta ki. Észtország válasza is első ebben a kampányban: egy állam azzal reagál a feltételezett szabotázsra, hogy lezárja az Oroszország és az EU közötti egyik fő útvonalat.

  • Lengyelország és ügyészsége számára: Egy tárgyalás jelentené az első bírósági próbát annak a varsói állításnak, hogy Moszkva szervezett bűnözéshez kötődő külföldiekkel végezteti el a szabotázsokat.
  • Észtország védelmi ipara számára: Két gyújtogatási kísérlet néhány hónap alatt arra utal, hogy az Ukrajna támogatóinak drónokat és robotikát gyártó cégek most közvetlen célpontok.
  • A határ közelében élők számára: A határátkelők lezárása érzékenyen érintheti az olyan városok orosz ajkú lakóit, mint Narva, akik rendszeresen átjárnak munkáért, vásárlásért vagy a családjukhoz.
  • Az EU-ba belépő oroszok számára: A 2022-es invázió óta mintegy egymillióan léptek be legálisan, és közülük nagyjából kétharmad Észtországon vagy Finnországon keresztül érkezett – az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex szerint.

Az előzmények: orosz fedett nyomásgyakorlás és a háború Ukrajnában

Szovjet gyökerek: aktív intézkedések

Az orosz és szovjet biztonsági szolgálatok régóta alkalmaznak fedett műveleteket a hagyományos kémkedés mellett. A szovjet megnevezésük „aktív intézkedések”, és az 1920-as évekre nyúlik vissza. Kiterjed a kémkedésre, propagandára, szabotázsra, merényletekre és zsaroláshoz felhasználható kompromittáló anyagok gyűjtésére. A végrehajtó szervek közé tartozik a Cseka, az OGPU, az NKVD és a KGB, a szovjet titkosrendőrség és hírszerzés egymást követő testületei, valamint a mai FSZB.

Egy korai példa a Trust hadművelet 1921 és 1926 között, amelyben az OGPU létrehozott egy hamis bolsevikellenes földalatti csoportot. A második világháború után a szovjet szolgálatok segítettek kommunista kormányokat hatalomra juttatni Kelet-Európában. NKVD-ügynököket is küldtek a balti államokban, Lengyelországban és Nyugat-Ukrajnában a szovjet megszállás ellen harcoló partizáncsoportokba. A szakirodalmi beszámolók szerint az aktív intézkedések a posztszovjet Oroszországban is folytatódtak, és sok tekintetben a hidegháborús mintákat követik.

2014: a Krím és a hibrid háború

2014 februárjában jelvény nélküli orosz katonák kezdték megszállni a Krímet. Oroszország először helyi önvédelmi egységeknek nevezte őket. Vlagyimir Putyin elnök később elismerte, hogy orosz különleges erők voltak. Az esetet gyakran a hibrid háború példájaként említik; ez olyan nyomásgyakorlás más országokra, amely nem éri el a nyílt háborút. Eszközei közé tartoznak a jelzés nélküli katonák, a dezinformáció, a szabotázs, a kiberhadviselés és az illegális migráció ösztönzése.

A 2016-os amerikai választás és a brexit-népszavazás körüli dezinformációs kampányokat is a 2022 előtti orosz hibrid törekvések között tartják számon.

A 2022-es invázió után

Oroszország 2022. február 24-én kezdte meg Ukrajna teljes körű invázióját. Azóta jelentősen megnőttek az orosz hibrid háborúról szóló jelentések. Nyugati források azzal vádolták Oroszországot, hogy 2022 szeptemberében szabotázst hajtott végre az Északi Áramlat gázvezetékeken. 2024 májusában Észtország behívatta az orosz nagykövetség vezetőjét, miután felfüggesztették a kelet-észtországi járatokat az Oroszországból származónak vélt GPS-zavarok miatt. 2024. május 2-án a NATO irányító Észak-atlanti Tanácsa azt közölte, hogy a tagok „mélységesen aggasztónak” tartják a NATO területén Oroszországnak tulajdonított tevékenységeket.

2024 októberében Ken McCallum, a brit MI5 biztonsági szolgálat vezetője arra figyelmeztetett, hogy az orosz katonai hírszerzés „káoszt keltő” kampányt folytat európai és brit utcákon, megbízottakon keresztül. 2024 novemberében megsérült két tenger alatti kábel a Balti-tengeren, és egy állítólag orosz kapitány irányítása alatt álló kínai lobogós hajó nagyjából ugyanabban az időben haladt el mindkettő felett. 2024. december 25-én megsérült egy Észtország és Finnország közötti villamosenergia-kábel. Finnország a szabotázsvizsgálat középpontjába állította az Eagle S tartályhajót, amelyről a finn vámhatóság azt állítja, hogy Oroszország „árnyékflottájának” része.

2025 és 2026: több célpont, több toborzott

Egy orosz hírszerzéshez kötődő csoportot azzal vádoltak, hogy 2025 decemberében nagy támadást kísérelt meg Lengyelország villamosenergia-hálózata ellen. 2026 áprilisában Svédország polgári védelmi minisztere azt mondta, hogy az Oroszországhoz köthető hackerek egyre pusztítóbb támadásokra térnek át az európai infrastruktúra ellen. 2026 júniusában a BBC bizonyítékot közölt arról, hogy egy Jevgenyij Ljuksin nevű, magas rangú orosz tisztviselő fiával azonosított irányító bűncselekményeket irányított az Egyesült Királyságban. Az embereket a Telegramon toborozták, és fizettek nekik. Megbízásaik között szerepeltek gyújtogatások Keir Starmer miniszterelnök házánál.

Az Implica augusztusban arról számolt be, hogy Lengyelország és a balti államok megerősítik a létesítményeket, mert tartanak egy színlelt dróntámadástól. Azt is jelentette, hogy a szabotázs, a drónok és a gyújtogatás a keleti szárnyról Németországra és Olaszországra terjedt, összehangolt európai válasz nélkül. Németország előkészítette, hogy hivatalosan Oroszországot tegye felelőssé a lipcsei összeesküvésért, ahol robbanóanyaggal megrakott drón vett célba egy ukrán teherszállító repülőgépet. Október 7-én a dán hírszerző szolgálat, a PET azt közölte, hogy Moszkva a fegyvergyártás elleni közvetlen támadásokra tért át, miután a széles körű zavarkeltés nem tudta elrettenteni a NATO-t a támogatástól.

Ez az ősz: Starlink és Threod

A Milrem elleni augusztusi és a Threod elleni novemberi támadás egyaránt észt védelmi cégeket ért, és mindkettőben lett állampolgárok vettek részt. A Threod-ügy illeszkedik a dán megállapításhoz, amely szerint a támadások a fegyvergyártást célozzák, bár ez a mi értelmezésünk, nem az észt hatóságok által jelentett következtetés. A szeptemberi Starlink-gyújtogatás a híradást érte, nem fegyvergyártókat. Lengyelország és Észtország ma úgy írja le a támadásokat, mint egy Európa elleni hibrid háborút.

ÉRDEMES TUDNI

A kiégett Starlink-állomás 2021-ben nyílt meg, és az első ilyen létesítmény volt Lengyelországban. A tűz elborította az áramellátó rendszerét és a tartalék generátorát.

Ki hajtja végre valójában a támadásokat?

A gyanúsítottak gyakran kívülállók, nem orosz tisztviselők. Siemoniak szerint az orosz szolgálatok „egyre inkább a bűnözői világhoz kötődő egyénekhez fordulnak”. Azt mondta, hogy Lengyelországban korábban ukrán és kolumbiai elkövetők is voltak, ezúttal pedig török állampolgárokat használtak. A brit ügyben a BBC szerint a toborzottakat a Telegramon találták meg, és minden feladatért fizettek nekik. Két férfit ítéltek el ott gyújtogatásra irányuló összeesküvés miatt.

Az Észtországban őrizetben lévő nyolc ember lett állampolgár, és a Milrem elleni kísérlet miatt is tartóztattak le lett állampolgárokat. A beszámolók eddig nem mondják meg, hogyan toborozták őket.

Mi az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs lehetővé teszi, hogy bármely EU-tagállam kérje egy másiktól egy gyanúsított letartóztatását és kiadatását. Az egész EU-ban érvényes. A végrehajtó államoknak általában eleget kell tenniük, és csak korlátozott okuk lehet az elutasításra, bár kérhetnek garanciákat arra, hogy a gyanúsított eljárási jogai érvényesülnek. Németország ezen az alapon tartóztatta le a két török állampolgárt, a lengyel rendőrség, a belső biztonsági ügynökség és az ügyészség által készített anyagok felhasználásával.

Idővonal: 1921-től napjainkig

SZOVJET ÉS KORAI OROSZ MÓDSZEREK

  1. Az OGPU megkezdi a Trust hadműveletet, egy hamis bolsevikellenes földalatti csoportot, amely az 1920-as évekre visszanyúló aktív intézkedések korai példája.

  2. Jelvény nélküli orosz katonák kezdik megszállni a Krímet, amelyet később a hibrid háború példájaként emlegetnek.

A TELJES KÖRŰ INVÁZIÓ UTÁN

  1. Oroszország megkezdi Ukrajna teljes körű invázióját, és jelentősen megnőnek az európai orosz hibrid háborúról szóló jelentések.

  2. Szabotázs éri az Északi Áramlat gázvezetékeket, és nyugati források Oroszországot vádolják.

  3. A NATO Észak-atlanti Tanácsa közli, hogy a tagok „mélységesen aggasztónak” tartják a NATO területén Oroszországnak tulajdonított tevékenységeket.

  4. A MI5 vezetője, Ken McCallum figyelmeztet, hogy az orosz katonai hírszerzés „káoszt keltő” kampányt folytat megbízottakon keresztül.

  5. Megsérül két tenger alatti kábel a Balti-tengeren, miközben egy állítólag orosz kapitány irányította kínai lobogós hajó halad el.

  6. Megsérül egy Észtország és Finnország közötti villamosenergia-kábel, és Finnország vizsgálatot indít az Eagle S tartályhajó ügyében.

  7. Egy orosz hírszerzéshez kötődő csoportot azzal vádolnak, hogy nagy támadást kísérelt meg Lengyelország villamosenergia-hálózata ellen.

2026 TAVASZA ÉS NYARA

  1. A BBC bizonyítékot közöl arról, hogy egy Oroszországban működő irányító fizetett toborzottakat bűncselekmények elkövetésére utasított az Egyesült Királyságban, köztük gyújtogatásra.

  2. Gyújtogatási kísérlet éri a tallinni védelmi céget, a Milremet, és lett állampolgárokat tartóztatnak le.

  3. Lengyelország és a balti államok megerősítik a létesítményeket, mert tartanak tőle, hogy Oroszország színlelt dróntámadással tesztelheti a NATO-t.

  4. Jelentések szerint a szabotázs, a drónok és a gyújtogatás a keleti szárnyról Németországra és Olaszországra terjedt.

  5. Németország előkészíti, hogy hivatalosan Oroszországot tegye felelőssé egy robbanóanyaggal megrakott drón miatt, amely egy ukrán teherszállító repülőgépet vett célba Lipcsében.

2026 ŐSZE

  1. Tűz rongálja meg a Varsó melletti Wola Krobowska Starlink földi állomását.

  2. A dán hírszerzés közli, hogy Moszkva áttért az Ukrajnát fegyverrel ellátó cégek elleni közvetlen támadásokra.

  3. Németország két török állampolgárt tartóztat le a Starlink-tűz miatt, Lengyelország pedig közli, hogy orosz hírszerzés rendelte el.

  4. Az észt rendőrség megakadályoz egy gyújtogatási kísérletet a Threod Systems dróngyártónál, és nyolc lett állampolgárt tartóztat le.

  5. Észtország a GRU-t okolja, és közli, hogy december 1-jétől lezárja valamennyi Oroszországgal közös határátkelőjét.

Mire érdemes figyelni

  • Kiadatás és vádemelés Lengyelországban. A két török állampolgár az európai elfogatóparancs alapján várja az átadást, Lengyelország pedig azt közli, hogy külföldi hírszerző szolgálat javára elkövetett szabotázs miatt emelnek vádat ellenük.
  • Az észt határzár. A Narva, Luhamaa és Koidula határátkelőket december 1-jén zárják le, és Észtország nem közölte, meddig tart a lezárás.
  • A nyolc lett állampolgár. A beszámolók eddig nem mondják meg, milyen vádak várnak rájuk, és hogyan toborozták őket.
  • A szomszédok és Moszkva reakciója. Tsahkna tájékoztatta finn, lett és litván kollégáit, Moszkva pedig nem kommentálta a vádakat vagy a lezárást.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Active measures, Russo-Ukrainian war, Russian hybrid warfare, Arrest warrant. A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.