Mit tartalmaz az amerikai–dán–grönlandi biztonsági megállapodás?

A dán parlament ratifikálta azt a biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy bővítse katonai jelenlétét Grönlandon. Ezzel hónapokig tartó feszültség zárul, amely akkor kezdődött, amikor Trump elnök nem zárta ki a katonai erő alkalmazását a sziget megszerzésére. A megállapodás nagyobb hozzáférést ad Washingtonnak, de nem változtat azon, hogy kié Grönland.

RÖVIDEN

Ez egy 2026. szeptember 22-én az Egyesült Államok, Dánia és Grönland által aláírt védelmi megállapodás, amely kibővíti az amerikai katonai szerepet a szigeten, miközben megerősíti a dán szuverenitást. Lehetővé teszi az Egyesült Államoknak a Pituffik Űrbázis bővítését, új védelmi területek létrehozását Narsarsuaqban és Mestersvigben, valamint utat nyit a Golden Dome rakétavédelmi rendszer előtt. Grönland parlamentje november 3-án hagyta jóvá. A dán parlament november 19-én 109 szavazattal, ellenszavazat nélkül ratifikálta. Akkor lép hatályba, amikor Dánia hivatalos diplomáciai jegyzéket küld az Egyesült Államoknak.

Mi történt

November 19-én, csütörtökön a dán parlament, a Folketing 109 szavazattal, ellenszavazat nélkül ratifikálta a biztonsági megállapodást. Ez volt az utolsó parlamenti lépés. A megállapodást nem kell az amerikai szenátusnak megszavaznia. Akkor lép hatályba, amikor a dán külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben tájékoztatja az Egyesült Államokat, hogy az eljárások lezárultak.

Grönland parlamentje, az Inatsisartut október 12-én vitatta meg először a megállapodást. Többség jelezte támogatását, az ellenzéki Naleraq párt viszont a részletek hiányát és a fix kifizetés elmaradását kritizálta. November 3-án az Inatsisartut 16 szavazattal, ellenszavazat nélkül hagyta jóvá, hét képviselő tartózkodott. Dániában a november 12-i első olvasás valamennyi párt támogatását élvezte, a képviselők megkönnyebbülésüket és reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás normalizálja a helyzetet.

A szöveg szerint az Egyesült Államok új védelmi területeket hozhat létre a dél-grönlandi Narsarsuaqban és az északkeleti Mestersvigben, és bővítheti műveleteit a meglévő Pituffik Űrbázison. Utat nyit a Golden Dome rakétavédelmi rendszer előtt is, amelyet Trump az Egyesült Államok légi és rakétafenyegetések elleni védelmére javasolt. A megállapodásnak nincs lejárati ideje, és csak közös megegyezéssel módosítható. Washington beleszólást kap a Grönlandon eszközölt érzékeny külföldi befektetések ügyében. NATO-n kívüli országok csak mindhárom kormány hozzájárulásával építhetnek katonai létesítményeket a szigeten.

Miért számít

Grönland a legrövidebb útvonalon fekszik Európa és Észak-Amerika között, és már ott van a legészakibb amerikai katonai bázis. Az olvadó jég új tengeri útvonalakat is nyit Európa és Ázsia között. Az, hogy Trump nem zárta ki a katonai vagy gazdasági erő alkalmazását a sziget megszerzésére, januárban diplomáciai válságot robbantott ki a NATO-n, a nyugati katonai szövetségen belül. A megállapodás hivatott lezárni ezt a patthelyzetet. A szakértők nem értenek egyet abban, mennyit változtat. Mikkel Vedby Rasmussen koppenhágai professzor szerint ez nem a vég, hanem a kezdet, mások szerint alig növeli az amerikai katonai hozzáférést.

  • A grönlandiak számára, A kormány szerint a sziget jelentős védelmet kap anélkül, hogy fizetnie kellene érte. Pele Broberg ellenzéki vezető szerint az Egyesült Államok kiterjedt jogokat kap, a grönlandiaknak viszont nem garantálnak fix kifizetést. Az Al Jazeera arról számolt be, hogy a felmérések szerint a grönlandiak többsége elutasítja, hogy az Egyesült Államok irányítsa a szigetet.
  • Dánia számára, A szöveg megerősíti a dán szuverenitást és területi integritást, amelyet a dán vezetők sikernek mutattak be. Dániának és Grönlandnak azt is biztosítania kell, hogy egy esetlegesen függetlenné váló Grönland a NATO-ban maradjon.
  • Az Egyesült Államok számára, Elizabeth Buchanan sarkvidéki biztonsági szakértő a Newsweeknek azt mondta, hogy az amerikai alapvető érdekek a sziget megszerzése nélkül is érvényesülnek. Trump úgy jellemezte a megállapodást, hogy az „állandó ellenőrzést biztosít a biztonság és minden egyéb szükséglet felett” Grönlandon.
  • A nuuki ellenzék számára, A Naleraq népszavazást kért a végleges jóváhagyás előtt, és bírálta az elmaradt pénzügyi kompenzációt. Hét képviselő tartózkodott a végső szavazáson, hosszú távú gazdasági és politikai hatások miatti aggályokra hivatkozva.

Az előzmények: stratégiai sziget dán fennhatóság alatt és amerikai védelem alatt

Norvég telepesek, inuitok és dán területi igények

Izlandról érkező norvég telepesek az 980-as években érték el Grönland délnyugati partját, és úgy tartják, hogy Vörös Erik 985-ben korai gyarmatot alapított. Ezek a települések a 15. század elejére eltűntek. Ezután az inuitok, akiknek thulei ősei a 13. század körül érkeztek Észak-Amerikából, voltak a sziget egyetlen lakói. Dánia igénye a norvég településre vezethető vissza.

Az európai kapcsolat 1721-ben Hans Egede missziójával újult meg. Dánia és Norvégia akkoriban egyesült, és Grönlandot a sajátjukként kezelték. Amikor Norvégiát 1814 januárjában elcsatolták, Dánia visszaszerezte teljes szuverenitását Grönland felett. 1814 és 1953 között Grönland a dán kormány által közvetlenül irányított terület volt.

A sziget korán felkeltette a külföldi érdeklődést. Miután az Egyesült Államok 1917-ben megvette a Virgin-szigeteket Dániától, vállalta, hogy lemond minden Grönlanddal kapcsolatos igényéről. 1931-ben egy norvég meteorológus megszállta Kelet-Grönland egy részét, két évvel később pedig az Állandó Nemzetközi Bíróság Dánia javára döntött.

A háborús szerződés és az 1951-es megállapodás

A náci Németország 1940-ben megszállta Dániát, elvágva Grönlandot a dán irányítástól és az utánpótlástól. 1941. április 9-én Henrik Kauffmann, Dánia washingtoni követe szerződést írt alá, amely lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy állomásokat létesítsen a szigeten. Ezt kormánya tudta nélkül tette, amely hazaárulással vádolta. Az Egyesült Államok 14 bázist épített ott.

A háború után az Egyesült Államok 1946-ban 100 millió dollárért felajánlotta Grönland megvásárlását. Dánia nem adta el. Dánia 1949-ben alapító tagként csatlakozott a NATO-hoz. 1951-ben egy új szerződés váltotta fel az 1941-es megállapodást, és állandóvá tette a Thule légibázist, amelyet ma Pituffik Űrbázisnak neveznek. 1953-ban Dánia néhány inuit családot költöztetett el, hogy helyet adjon a bázis bővítésének, és a bázis azóta a dán kormány és a grönlandiak közötti feszültség forrása. 1968-ban egy négy hidrogénbombát szállító amerikai B–52-es bombázó zuhant le a bázis közelében, és radioaktív törmeléket szórt szét.

Önkormányzat és a függetlenség kérdése

1953-ban Grönland gyarmatból a Dán Királyság alkotórészévé vált, helyekkel a Folketingben. 1979-ben követte az önkormányzat, Dánia megtartotta a külügyeket, a védelmet, a pénznemet és a jogrendszert. A 2008-as népszavazás 75 százalékkal jóváhagyta a szélesebb autonómiát, és az önkormányzati törvény 2009-ben lépett hatályba. Ez több terület irányítását adja Grönlandnak, beleértve a saját külkapcsolatait azokon a területeken, amelyekért felelős. Lehetővé teszi a teljes függetlenséget is, ha azt grönlandi népszavazás és a dán parlament jóváhagyja.

A grönlandi pártok többsége elvben támogatja a függetlenséget. 2024 februárjában a sziget hivatalosan céllá nyilvánította a függetlenséget, bár függetlenségi népszavazást még soha nem tartott. Egy 2025-ös felmérés szerint 85 százalék inkább Dánia része kívánt maradni, mint az Egyesült Államoké, 6 százalék preferálta az Egyesült Államokat. Az ugyanazon évi választáson a Demokraatit párt lett a legnagyobb, a legradikálisabb függetlenségpárti Naleraq pedig 25 százalékot kapott.

Trump nyomása és a 2026-os válság

Trump 2019-ben beszélt Grönland megvásárlásáról, de elutasították. 2024 végén azt írta, hogy az Egyesült Államoknak feltétlenül szüksége van a sziget birtoklására és ellenőrzésére. Miután 2025 januárjában visszatért hivatalába, arra ösztönözte Dániát, hogy adja el, és katonai fellépéssel fenyegetett. Dánia és Grönland elutasította a követelést. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint „Európát nem lehet zsarolni”.

A feszültség 2026 januárjában tetőzött, válságot indítva el a NATO-n belül. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter, Marco Rubio amerikai külügyminiszter és JD Vance alelnök Washingtonban találkozott. Létrehoztak egy tisztviselőkből álló munkacsoportot, amely a következő nyolc hónapban tárgyalt. Céljai az amerikai biztonsági aggodalmak voltak, köztük a bővített hozzáférés és a külföldi befektetések szűrése, miközben megőrizték a dán szuverenitást és a grönlandi önrendelkezést.

A nyomás közben folytatódott. Augusztusban Dánia mintegy 100 sorkatonát küldött Grönlandra, szeptember elején pedig az EU partnerségi megállapodást írt alá Grönlanddal, 232 millió dollár ígéretével.

Az aláírástól a ratifikációig

A munkacsoport hatodik és egyben utolsó ülését augusztus végén tartotta. Trump szeptemberben jóváhagyta a szöveget, és szeptember 18-án bejelentette a megállapodást. Szeptember 22-én New Yorkban, az ENSZ székházában írta alá Trump, Frederiksen és Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen. A megállapodás módosítja és kiegészíti az 1951-es megállapodást és a későbbi megállapodásokat, köztük a 2004-es Igaliku-megállapodást. A brit alsóház könyvtára az 1951-es szöveg frissítéseként írja le, mivel az eredeti nagy része megmarad.

Grönland parlamentje ezután november 3-án szavazott, Dánia parlamentje pedig november 19-én.

ÉRDEMES TUDNI

1941-ben Dánia saját washingtoni nagykövete kormánya tudta nélkül írta alá az amerikai bázisjogokról szóló megállapodást Grönlandon. Koppenhága hazaárulással vádolta meg, és hazarendelte, de ez nem járt eredménnyel.

Miért kell két parlamentnek jóváhagynia a megállapodást, és miért nem szükséges hozzá az amerikai szenátus?

A XII. cikk a hatálybalépést a dán és grönlandi parlamenti eljárásokhoz köti, amelyeket diplomáciai jegyzék követ az Egyesült Államok felé. A dán alkotmány 19. §-a szerint a Folketingnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Dánia a Naalakkersuisuttal, Grönland kormányával együtt megkösse a megállapodást. Grönland Inatsisartutjának is hozzá kellett járulnia.

Az Egyesült Államokban a megállapodást végrehajtási megállapodásként kezelik, amely az elnök által kötött nemzetközi megállapodás egy fajtája, és nem kerül a szenátus elé. Nem vonatkozik a Feröer-szigetekre. Azon a napon lép hatályba, amikor Dánia elküldi a jegyzékét.

Mit mond a megállapodás a grönlandi függetlenségről?

A preambulum elismeri a grönlandiakat népként, akiknek joguk van az önrendelkezéshez. Fenntartja az önkormányzati törvény függetlenségi útvonalát is. Feltétel, hogy Dániának és Grönlandnak biztosítania kell, hogy egy esetlegesen függetlenné váló Grönland a NATO-ban maradjon, és átvállalja a meglévő védelmi kötelezettségeket.

Értelmezésünk szerint ez korlátozza a jövőbeli független állam egyik lehetőségét, a beszámolók azonban eddig nem mondják meg, hogyan érvényesítenék a záradékot.

Idővonal: 985-től napjainkig

DÁN URALOM ÉS A KORAI AMERIKAI ÉRDEKLŐDÉS

  1. Úgy tartják, hogy Vörös Erik korai norvég gyarmatot alapít Grönlandon, ami a későbbi dán igény gyökere.

  2. Hans Egede missziója újra felveszi az európai kapcsolatot Grönlanddal.

  3. Norvégiát elcsatolják Dániától, és Dánia visszaszerezi teljes szuverenitását Grönland felett.

  4. Miután megvásárolja a Virgin-szigeteket Dániától, az Egyesült Államok vállalja, hogy lemond minden Grönlanddal kapcsolatos igényéről.

  5. Az Állandó Nemzetközi Bíróság Dánia javára dönt Kelet-Grönland miatti norvég vitájában.

HÁBORÚ ÉS HIDEGHÁBORÚ

  1. Henrik Kauffmann nagykövet kormánya tudta nélkül ír alá szerződést, amely lehetővé teszi az Egyesült Államoknak állomások létesítését Grönlandon.

  2. Az Egyesült Államok 100 millió dollárért felajánlja Grönland megvásárlását, Dánia azonban nem adja el.

  3. Új védelmi megállapodás váltja fel az 1941-es szerződést, és állandóvá teszi a Thule légibázist.

  4. Grönland a Dán Királyság részévé válik helyekkel a Folketingben, inuit családokat költöztetnek el a Thule bázis bővítése miatt.

  5. Egy négy hidrogénbombát szállító amerikai B–52-es zuhan le Thule közelében, radioaktív törmeléket szórva szét.

ÖNKORMÁNYZAT ÉS TRUMP NYOMÁSA

  1. Dánia önkormányzatot ad Grönlandnak, megtartva a külügyeket és a védelmet.

  2. Hatályba lép az önkormányzati törvény, amely grönlandi népszavazás és dán parlamenti jóváhagyás révén lehetővé teszi a függetlenséget.

  3. Grönland hivatalosan céljává nyilvánítja a függetlenséget.

  4. A második ciklusára nemrég beiktatott Trump nyomást gyakorol Dániára, hogy adja el Grönlandot, és katonai fellépéssel fenyeget.

  5. Válság tör ki a NATO-n belül Trump azon elutasítása miatt, hogy kizárja az erő alkalmazását, és Washingtonban amerikai–dán–grönlandi munkacsoport jön létre.

A MEGÁLLAPODÁS

  1. Az Implica beszámolója szerint Trump 2029-es határidőt szab az amerikai ellenőrzésnek Grönland felett.

  2. Az EU partnerségi megállapodást ír alá Grönlanddal, és 232 millió dollárt ígér.

  3. Trump bejelenti a grönlandi biztonsági megállapodást, amelyhez még parlamenti jóváhagyás szükséges.

  4. Trump, Frederiksen és Nielsen aláírja a megállapodást New Yorkban, az ENSZ székházában.

  5. Grönland parlamentje első vitáját tartja a megállapodásról, és többség jelez támogatást.

  6. Grönland parlamentje 16 szavazattal, ellenszavazat nélkül hagyja jóvá a megállapodást, hét tartózkodással.

  7. A Folketing megtartja első olvasását, valamennyi párt támogatásával.

  8. Dánia parlamentje 109 szavazattal, ellenszavazat nélkül ratifikálja a megállapodást.

Mire érdemes figyelni

  • A diplomáciai jegyzék. A megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a dán külügyminisztérium tájékoztatja az Egyesült Államokat, hogy az eljárások lezárultak.
  • A még egyeztetendő részletek. A szöveg a Narsarsuaq és Mestersvig védelmi területeinek bizonyos részleteit későbbi közös megegyezésre hagyja, és bármelyik fél javasolhat további területeket.
  • Az amerikai befolyás a döntésekre. Rasmussen professzor szerint az Egyesült Államok nagyobb beleszólást fog követelni a biztonsági vonatkozású döntésekbe és a stratégiai erőforrások kitermelésének egy részébe.
  • A pénzügyi kritika. A Naleraq és más ellenzéki képviselők megkérdőjelezték a fix kifizetés hiányát, a beszámolók pedig eddig nem mondják meg, hogy a kormány válaszol-e.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: History of Greenland, 2026 US–Denmark–Greenland agreement, Denmark–United States relations, Greenlandic independence. A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.