Letöltés

Miért áll háborúban Szaúd-Arábia a jemeni hútikkal?

Évekig csak alkalomszerűen lőttek át a határon a hútik Szaúd-Arábiára. Idén ősszel a csapások szinte napi rendszerességűvé váltak, bezárták Rijád fő repülőterét, és elérték az Aramco székházát. Nagy-Britannia, Franciaország és mások most erőket küldenek a királyság védelmére.

Megjelent 2026. okt. 17. Frissítve 2026. okt. 22. Szerző: Implica 24 forrás 8 perc olvasás

RÖVIDEN

Mert a hútik – egy Irán által támogatott jemeni mozgalom – és Szaúd-Arábia 2015 óta a jemeni polgárháború ellentétes oldalán állnak, a 2022-től tartó tűzszünet pedig idén összeomlott. A hútik szerint csapásaik válaszul szolgálnak arra, hogy Szaúd-Arábia támogatja a jemeni kormányerőket. Ma már szinte naponta indítanak rakétákat és drónokat szaúdi repterek, olajlétesítmények és városok ellen. Szaúd-Arábia olyan koalíciót vezet, amely a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogatja, Jemen kormánya pedig offenzívát indított a hútik által ellenőrzött területek visszafoglalására. Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy támogatja a hútikat. Teherán ezt tagadja.

Mi történt

A legújabb hullám október elején kezdődött. Október 8-án a hútik rakétacsapást jelentettek be a rijádi Khalid király nemzetközi repülőtér ellen – ez volt a második egymást követő nap, amelyen a repteret támadták. Október 10-én egy újabb, a repteret érő csapás legalább 12 embert ölt meg, és több mint 300-at megsebesített. A beszámolók 12 vagy 13 áldozatról szóltak. A rijádi repülőtér azóta nagyrészt zárva tart, és többek között a Lufthansa és az Air India is felfüggesztette járatait. A szaúdi vezetésű koalíció szóvivője szerint a rijádi és az abhai repülőtér elleni e havi támadások 19 embert öltek meg.

Október 13-án erős robbanásokat lehetett hallani a Szaúdi Aramco dahráni székháza közelében. Az Aramco az állami olajvállalat. A koalíció azt közölte, hogy elfogta a létesítmény ellen kilőtt húti rakétákat. Aztán külföldi következmények is jöttek. Franciaország október 15-én bejelentette, hogy megkezdte erők telepítését a vörös-tengeri Janbu kikötőjének védelmére. Október 19-én a szervezők 2027-re halasztották a Future Investment Initiative-et, a nagy befektetői konferenciát, amelyet október 26. és 29. között tartottak volna Rijádban. Október 20-án Nagy-Britannia bejelentette, hogy RAF Typhoon vadászgépeket küld drónok és rakéták lelövésére, de nem azért, hogy jemeni célpontokat támadjon.

Október 21-én az Aramco sajbai olajmezője elleni dróntámadás két munkást – egy nepálit és egy Fülöp-szigetekit – ölt meg, a dammámi Fahd király nemzetközi repülőtér elleni támadásban pedig legalább egy ember meghalt, nyolcan megsebesültek. A szaúdi légügyi illetékesek szerint Dammámban ketten haltak meg, más beszámolók egy halottról szóltak. Az amerikai külügyminisztérium elrendelte, hogy a nem létfontosságú diplomaták és családtagjaik hagyják el Szaúd-Arábiát, amerikai illetékesek szerint pedig más öböl-menti missziók is hazaküldik családtagjaikat.

Miért számít

A harcok immár Szaúd-Arábia azon részeit is elérik, amelyektől a világ függ: a fő repülőteret, az olajlétesítményeket és a külföldi befektetőknek tett ígéreteket. A Brent, a globális olajár-benchmark a támadások hatására mintegy 111 dollárra emelkedett hordónként, az árak pedig idén több mint 80 százalékkal nőttek. A háború egy szélesebb regionális konfliktus része is, amely akkor kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael február végén megtámadta Iránt, így a szaúdi–jemeni fronton történtek hatással lehetnek arra a nagyobb összecsapásra.

  • A civilek és az utazók számára: A szaúdi földön elesettek száma nő, a repülőterek zárva tartanak, az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati kormány pedig csak a feltétlenül szükséges utazásokat engedélyezi a királyságba. Dél-Korea állampolgárait arra szólította fel, hogy távozzanak, hacsak nem elengedhetetlen az ott-tartózkodásuk.
  • Szaúd-Arábia gazdasága számára: A királyság tavaly mintegy 33 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott, miközben a 2030-ra kitűzött cél évi mintegy 100 milliárd dollár. Az, hogy elmarad a fő üzletbejelentő konferencia, és bankárok mondják le a találkozókat, megnehezíti ezt.
  • Nagy-Britannia és Franciaország számára: Mindkét ország azt állítja, hogy csapattelepítése védekező jellegű. Az Al Jazeera által idézett elemzők szerint ez mégis mélyebben beleránthatja a két országot a konfliktusba.
  • Az Egyesült Államok számára: Washington hírszerzési és célpont-azonosító adatokat ad Szaúd-Arábiának ahelyett, hogy bekapcsolódna a harcba, és most csökkenti diplomatái számát az Öböl-térségben, miközben jelentések szerint újabb Irán elleni csapásokat mérlegel.

Az előzmények: a jemeni polgárháború, amelybe Szaúd-Arábia 2015-ben bekapcsolódott

Mozgalom Észak-Jemenből

A magukat Anszár Alláhnak nevező hútik zaidita újjáélesztő mozgalom. A zaidizmus a síita iszlám egyik ága, amely szinte csak Jemenben található meg. Zaidita vezetésű kormányok ezer évig irányították Jement, 1962-ig. Az 1960-as évektől a zaiditák hátrányos megkülönböztetéssel szembesültek a szunniták által dominált kormányok alatt. A zaiditák Jemen lakosságának mintegy 34 százalékát teszik ki, a szunniták pedig mintegy 65 százalékát.

A mozgalom első szervezete, a Believing Youth 1992-ben alakult az északi Száda kormányzóságban. A hútik 2004-ben harcoltak Ali Abdullah Száleh elnök kormánya ellen. Azzal vádolták Szaúd-Arábiát, hogy nyomást gyakorolt Szálehra közösségük elleni fellépés érdekében, és hogy pénzelte őt. Száleh ezt tagadta, Szaúd-Arábia pedig nem ismerte el. Korai vezetőjük, Huszein al-Húszi abban az évben halt meg.

2014 és 2015: Szanaa elesik, Szaúd-Arábia beavatkozik

2014-ben a hútik tüntetéseket vezettek Abdrabbuh Manszúr Hádi elnök ellen, többek között az üzemanyag-támogatások csökkentése miatt. 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát. Hádit kiszorították a városból. Ma mindkét fél magát tartja Jemen hivatalos kormányának.

2015. március 26-án Szaúd-Arábia kilenc ország koalícióját vezette Jemenbe Hádi kérésére. Szaúd-Arábia a hútik nagy északi szomszédja, és a háborúnak azóta határon átnyúló frontja is van. 2015 májusában a hútik tüzérségi tűz alá vették a szaúdi Nadzsrán városát. A szaúdi vezetésű hadjáratot emberi jogi csoportok bírálták, szerintük a koalíciós légicsapások kórházakat és otthonokat is értek.

Határon átnyúló csapások évei

2018-tól a hútik rakétákkal és drónokkal támadták Szaúd-Arábia területét. 2018 márciusában hét rakétát lőttek ki Rijádra, mindet elfogták. 2019-ben egy húti drón eltalálta a kelet–nyugati kőolajvezetéket, az abhai repülőtér elleni dróntámadásban pedig egy ember halt meg. 2019. szeptember 14-én a hútik magukra vállalták az Abkaik és Huaraisz elleni dróntámadásokat, amelyek átmenetileg napi 5,7 millió hordónyi Aramco-kitermelést állítottak le. Későbbi években Rijád, Dzsidda és Rasz Tannúra voltak a célpontok.

2022 januárjában a hútik Abu-Dzabit támadták, az észak-jemeni koalíciós légicsapások pedig jelentések szerint legalább 70 embert öltek meg. Az ENSZ közvetítésével 2022-ben létrejött tűzszünet ezután viszonylagos nyugalmat hozott, amely egészen idénig tartott.

2026: megszakad a tűzszünet

Az Egyesült Államok és Izrael 2026 február végén megtámadta Iránt. Márciusban a hútik ballisztikus rakétákat lőttek ki Izraelre, és beléptek a regionális háborúba. A 2022 óta tartó nyugalom akkor szűnt meg, amikor a tárgyalások kudarcba fulladtak. Július 13-án a hútik rakétát lőttek ki Szaúd-Arábia déli része ellen, miután a koalíció légicsapásokat mért a szanaai repülőtérre – ez volt az első ilyen a 2022-es tűzszünet óta. A Reuters szerint Irán katonai személyzet és felszerelés küldésére használta azt a repülőteret. A hútik július 20-án blokádot hirdettek a szaúdi kikötők ellen, azzal az indoklással, hogy a királyság Jemen egyes részeit ostromolja. Július 25-én lövedékek sorozata ért egy Aramco-finomítót Dzsizánban.

Szeptemberben a hútik szinte naponta kezdték lőni Szaúd-Arábiát. Előrenyomultak a Báb el-Mandeb-szoros felé, amely Ázsia és Európa közötti hajózás szűk keresztmetszete. Rijád vörös vonalnak nevezte Mekka bármilyen fenyegetését, miután egy drón megközelítette a szent várost. A hútik tagadták, hogy azt vették volna célba. Október 4-én Rasád al-Alími, Jemen nemzetközileg elismert kormányának vezetője bejelentette katonai műveletek indítását a hútik által ellenőrzött területek visszafoglalására. Október 6-ra a szaúdi támogatással harcoló jemeni erők visszafoglalták a Vörös-tenger partjának nagy részét, amelyet a hútik egy hónappal korábban elfoglaltak.

Október: repterek, az Aramco és a külföldi segítség

A rijádi repülőtér elleni októberi támadások járattörléseket kényszerítettek ki. A hútik célpontként nevezték meg az Aramco dahráni székházát. Szaúd-Arábia azt kérte Washingtontól, hogy kapcsolódjon be a harcba, az Egyesült Államok azonban csak hírszerzési és célpont-azonosító adatokat ad. Szaúd-Arábia ezért másokhoz fordult. Franciaország egy Macron által szeptember 24-én bejelentett megállapodás alapján kezdte meg erők telepítését. Nagy-Britannia Typhoonokat, egy Atlas A400M szállítógépet és katonai tanácsadókat küldött, és 90 nappal meghosszabbította a légi utántöltésre tett ajánlatát. Jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségek úgy döntött, hogy szaúdi légi támogatás mellett fizet egyes jemeni kormányerőknek, Egyiptom parlamentje pedig elhalasztotta a Szaúd-Arábia katonai támogatásáról szóló szavazást.

ÉRDEMES TUDNI

A Future Investment Initiative – amelyet most 2027-re halasztottak – 2017-ben indult, amikor Mohamed bin Szalmán koronaherceg ott mutatta be a NEOM mega-projektet. A tavalyi rendezvény több mint 9000 résztvevőt vonzott.

Miért fontos Janbu?

Janbu vörös-tengeri kikötőváros, és a kelet–nyugati kőolajvezeték végpontja. Ezen az útvonalon a szaúdi kőolaj a Hormuzi-szoros érintése nélkül érheti el a Vörös-tengert. 2019-ben egy húti drón eltalálta a vezetéket, és átmenetileg leállította. Idén ősszel a hútik bejelentették, hogy csapásokat mérnek egy janbui Aramco-létesítményre, a szaúdi hadsereg pedig közölte, hogy elfogott egy a kikötő felé tartó rakétát. A francia csapatok és a légvédelem feladata ennek védelme.

Mit jelent egy védekező jellegű csapattelepítés?

Nagy-Britannia szerint Typhoonjai a beérkező drónokat és rakétákat lővik le, és nem támadnak jemeni húti célpontokat. Franciaország szintén védekező jellegűnek írja le a szerepét. HA Hellyer, a londoni székhelyű Royal United Services Institute kutatóintézet munkatársa azt a kérdést tette fel, mi történne, ha egy húti támadás eltalálna egy szaúdi hajót a Vörös-tengeren, miközben brit gépek abban a helyzetben lennének, hogy megakadályozzák. Szerinte a hútik ezt támadó lépésnek tarthatnák, még ha az Egyesült Királyság nem is annak szánná. Az eddigi jelentések nem mondják meg, hogyan kezelné a két kormány az ilyen esetet.

Idővonal: 1962-től napjainkig

GYÖKEREK

  1. Véget ér a jemeni zaidita vezetés, amely ezer évig tartott.

  2. Megalakul Szádában a Believing Youth, a későbbi húti mozgalom első szervezete.

  3. A hútik harcba szállnak Száleh elnök kormányával, és azzal vádolják Szaúd-Arábiát, hogy támogatja azt; Száleh ezt tagadja.

HÁBORÚ ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ CSAPÁSOK

  1. A hútik elfoglalják Szanaát, és kiszorítják a fővárosból Hádi elnököt.

  2. Szaúd-Arábia kilenc ország koalícióját vezeti Jemenbe Hádi kérésére.

  3. A hútik Abkaik és Huaraisz elleni dróntámadásai átmenetileg leállítanak napi 5,7 millió hordónyi Aramco-termelést.

  4. Az ENSZ közvetítésével létrejött tűzszünet viszonylagos nyugalmat hoz a háborúba.

A 2026-OS ÖSSZEOMLÁS

  1. Az Egyesült Államok és Izrael megtámadja Iránt, ezzel regionális háború indul.

  2. A hútik ballisztikus rakétákat lőnek ki Izraelre, és belépnek a regionális konfliktusba.

  3. A hútik rakétát lőnek ki Szaúd-Arábia déli része ellen, miután a koalíció légicsapásokat mér a szanaai repülőtérre.

  4. A hútik blokádot hirdetnek a szaúdi kikötők ellen.

  5. Húti csapások érnek egy Aramco-finomítót és a jemeni Moka kikötőjét.

  6. Az éjszakai húti csapások 73 civilt sebesítenek meg, miközben erőik a Báb el-Mandeb-szoros felé nyomulnak.

  7. A hútik újabb csapásokat vállalnak egy szaúdi olajkikötő ellen, Rijád pedig közli, hogy elfogott egy drónt Mekka közelében.

  8. Rasád al-Alími, a jemeni kormány vezetője katonai műveletek indítását jelenti be a hútik által ellenőrzött területek visszafoglalására.

OKTÓBERI ESZKALÁCIÓ

  1. A hútik csapásokat vállalnak a rijádi repülőtér és egy Aramco-finomító ellen, miközben a szaúdi támogatású erők visszafoglalják a Vörös-tenger partjának nagy részét.

  2. A hútik sorozatban második nap vállalnak rakétacsapást a rijádi repülőtér ellen, a légitársaságok felfüggesztik járataikat.

  3. A rijádi Khalid király repülőteret érő csapás legalább 12 embert öl meg, és több mint 300-at megsebesít.

  4. Robbanásokat hallani az Aramco dahráni székháza közelében, a koalíció közli, hogy elfogta a húti rakétákat.

  5. Franciaország közli, hogy megkezdte erők telepítését a szaúdi olajlétesítmények védelmére.

  6. A szervezők 2027-re halasztják a rijádi Future Investment Initiative-et.

  7. Nagy-Britannia bejelenti, hogy RAF Typhoonokat küld a szaúdi városok és olajlétesítmények védelmére.

  8. A sajbai és a dammámi repülőtér elleni dróntámadások legalább három embert ölnek meg, az Egyesült Államok pedig elrendeli a nem létfontosságú diplomaták távozását Szaúd-Arábiából.

Mire érdemes figyelni

  • Más öböl-menti missziók. Amerikai illetékesek szerint más öböl-menti államok missziói is elrendelik a családtagok távozását.
  • Amerikai csapások Iránra. A New York Times szerint az Egyesült Államoknak és Izraelnek tervei vannak az Irán elleni csapások újraindítására az amerikai félidős választások után, Trump pedig a jövő hónapra vonatkozó lehetőségeket mérlegel.
  • További nyugati és arab segítség. Egyiptom parlamentje elhalasztotta a Szaúd-Arábia katonai támogatásáról szóló szavazást, Nagy-Britannia légi utántöltési ajánlata pedig még 90 napig érvényes.
  • A befektetési konferencia. A szervezők közölték, hogy hamarosan bejelentik az új, 2027-es időpontokat.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Houthis, Yemeni civil war (2014–present), Saudi-led intervention in the Yemeni civil war, Houthi–Saudi conflict. A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.

LETÖLTÉS AZApp Store-ból SZEREZD MEG:Google Play