Letöltés

Miért háborúzik Izrael és a Hamász, és tart-e a gázai tűzszünet?

A tűzszünet 2025 októberében lépett életbe, mára viszont több mint 100 segély- és jogvédő szervezet szerint csak papíron létezik. A 2023. október 7-én kezdődött háború nem ért véget, csak szünetel, és a hatása elér a gázai élelmiszer-sorokig, valamint európai befektetési alapokig és ügyészségekig.

Megjelent 2026. okt. 22. Frissítve 2026. okt. 22. Szerző: Implica 13 forrás 8 perc olvasás

RÖVIDEN

Mert a Gázát 2007 óta kormányzó iszlamista szervezet, a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, mintegy 1 200 embert megölve és 251 túszt ejtve, Izrael pedig két évig tartó bombázással és szárazföldi invázióval válaszolt. Mindez egy több mint egy évszázados föld- és önrendelkezési vita hátterében áll. Az amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünet 2025. október 10-én lépett életbe, és a maradék 48 túszért cserébe szüneteltette a nagyszabású offenzívát. Az ölést és a nélkülözést nem állította meg.

Mi történt

2026. október 8-án, egy évvel a fegyvernyugvás kezdete után több mint 100 humanitárius és jogvédő szervezet közös nyilatkozatot adott ki. Köztük volt az ActionAid, az Oxfam, az Amnesty International, a Save the Children és a Christian Aid. Azt írták, a tűzszünet csak papíron létezik. Beszámolójuk szerint az életbe lépése óta több mint 1 400 palesztint öltek meg izraeli erők, közülük legalább 327 gyermeket; emellett továbbra is korlátozzák a segélyek és az építőanyagok behozatalát, és Gázában nincs teljesen működő kórház. Azt kérték a megállapodást támogató kormányoktól, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre, az adományozókat pedig arra, hogy közvetlenül a helyi szervezeteket finanszírozzák. A beszámolók egyelőre nem tartalmaznak izraeli választ.

A háború külföldön is reakciókat váltott ki. Október 12-én Norvégia szuverén vagyonalapja, a Government Pension Fund Global bejelentette, hogy etikai vizsgálat után 661 millió dollárt vont ki öt izraeli bankból. Az alap szerint a bankok elfogadhatatlan kockázatot hordoznak arra, hogy háborúban és konfliktusban súlyosan megsértik az emberek jogait. Október 16-án a római ügyészség közölte, hogy vizsgálatot indított Israel Katz izraeli védelmi miniszter és 12 vezető katonai, rendőri és börtönügyi tisztviselő ellen amiatt, ahogyan a 2025-ben és 2026-ban Gázába tartó flottillák hajóin őrizetbe vett aktivistákkal bántak. Az ügy korábban Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterre összpontosult.

Október 19-én az ENSZ élelmezési ügynöksége, a World Food Programme (WFP) közölte, hogy finanszírozási hiány miatt kénytelen „drasztikusan csökkenteni az életmentő segítséget” Gázában. Az általa segített emberek számát 1,6 millióról 1,1 millióra viszi le. A közösségi konyhák napi meleg étkezéseinek száma 250 000-ről 150 000-re csökken. Lisztet és élelmiszercsomagot havonta 1,1 millió helyett 600 000 emberhez juttat el. A palesztin program igazgatója, Shaun Hughes szerint a csökkentés pénzről szól, nem arról, hogy csökkennének az igények, vagy hogy hiányozna a hozzáférés.

Miért számít

A háború egy generációk óta tartó konfliktus eddigi legvéresebb szakasza, és a tűzszünet törékeny. Az egyik ismert összesítés szerint 2026. szeptember 27-ig legalább 77 271 ember halt meg a háborúban, köztük több mint 75 000 palesztin és több mint 2 000 ember Izraelben. Gáza 2,1 millió lakosának szinte mindenki el van űzve otthonából, és a tél közeledtével csökken az élelmiszersegély. Eközben a jogi és pénzügyi nyomás Izraelre átterjedt az európai intézményekre is, ami azt mutatja, a háború hatása messze túlmutat a területen.

  • A gázaiaknak, A 2,1 millió lakos szinte mindenki el van űzve otthonából, kétharmaduk élelmiszersegélyre szorul, a WFP pedig épp a tél kezdetén csökkenti az adagokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyetlen kórház sem működik teljesen.
  • A segélyszervezeteknek és az adományozóknak, A WFP szerint sürgősen 450 millió dollárra van szüksége. Emellett a Board of Peace, az amerikai vezetésű testület 2,45 milliárd dolláros újjáépítési tervet mutatott be, de a megígért 18 milliárdból csak 280 millió dollárt fizettek ki.
  • Izraelnek és tisztviselőinek, A norvég kivonulás és az olasz vizsgálat pénzügyi és jogi nyomást jelent Európából. A vizsgálat önmagában nem jelent bűnösséget, és nem vezet automatikusan tárgyaláshoz.
  • A Hamásznak, A 2025. októberi béketerve szerint le kell adnia a fegyvert, a leszerelők amnesztiát kapnak. A beszámolók egyelőre nem mondják meg, ez meddig jutott.

Az előzmények: egy évszázados vita egyetlen földdarabról

Brit mandátum, felosztás és 1948

Az izraeli–palesztin konfliktus a 19. század végén és a 20. század elején kezdődött, a politikai cionizmus – a zsidó nemzeti otthonért indult mozgalom – felemelkedésével és a cionista telepesek megérkezésével Palesztinába. Az első világháború után Nagy-Britannia mandátum alatt kormányozta a területet, és megindult a nagyarányú zsidó bevándorlás. 1936 és 1939 között palesztin arabok keltek fel a brit uralom és a zsidó telepek gyors terjeszkedése ellen.

1947. november 29-én az ENSZ közgyűlése olyan tervet ajánlott, amely Palesztinát arab államra, zsidó államra és nemzetközi irányítású Jeruzsálemre osztotta volna. Izrael 1948. május 14-én kiáltotta ki függetlenségét, az Arab Liga pedig csapatokat küldött a korábbi brit területre. Több mint 700 000 palesztin menekült el vagy űzték el. A Gázai övezet, ez a keskeny parti sáv több tízezerüket fogadta be, és a háború végére a mandátumterület arab lakosságának negyede élt ott.

Megszállás, felkelések és Oslo

1967 júniusában, a hatnapos háború idején Izrael elfoglalta Gázát, a Nyugati parttal és Kelet-Jeruzsálemmel együtt. Izrael azóta megszállás alatt tartja a palesztin területeket, amelyet az egyik háttéranyag a modern kori történelem leghosszabb katonai megszállásának nevez. Gáza lezárásának is hosszú története van: 1991-ig nyúlik vissza, és 2000 után még élesebbé vált.

Az első palesztin felkelés, az intifáda 1987-ben kezdődött, és a Hamász ugyanebben az évben alakult meg. A Muszlim Testvériség gázai mecset- és karitatív hálózatából nőtt ki. 1993-ban és 1995-ben izraeli és palesztin vezetők írták alá az oslói megállapodásokat, amelyek létrehozták a Palesztin Hatóságot. 1994 májusában Gáza nagy része palesztin ellenőrzés alá került. A sikertelen 2000. júliusi camp david-i csúcs után 2000 szeptemberében megkezdődött a második intifáda.

A Hamász kezébe kerül Gáza

2005-ben Izrael kivonult Gázából, és felszámolta a telepeit. A 2006. januári palesztin parlamenti választáson a Hamász szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét. Izrael erre azt válaszolta, hogy gazdasági szankciókat vezet be, hacsak a Hamász el nem fogadja a korábbi megállapodásokat, le nem mond az erőszakról és el nem ismeri Izraelt. A Hamász és riválisa, a Fatah ezután szakított egymással, 2007-ben pedig a Hamász vette át Gáza irányítását. Az egyik háttéranyag szerint 2026 júliusáig gyakorolta ott a végrehajtó hatalmat. Az anyag nem mondja meg, mi változott.

Azóta Izrael és Egyiptom blokád alatt tartja Gázát, ami Izrael szerint biztonsági aggályokra – például fegyvercsempészésre – ad választ. Izrael és a Hamász 2008–2009-ben és 2014-ben vívott háborút, a terület 2021-ben újabb válságot élt át. A 2021-es válság előtt Gázában 48 százalékos volt a munkanélküliség, és a lakosság fele szegénységben élt.

2023. október 7. és a háború

2023. október 7-én a Hamász vezette harcosok megtámadták Izraelt. Az egyik összesítés szerint 1 195 izraeli és külföldi állampolgár halt meg, 251 embert pedig túszként Gázába hurcoltak. Izrael október 9-én hadat üzent. Október 27-én, miután több mint 100 000 katonából álló inváziós erőt vont össze, nagyszabású szárazföldi támadást indított Gáza északi része ellen.

Ezután tűzszüneti erőfeszítések következtek. A katari közvetítéssel 2025. január 15-én bejelentett megállapodás január 19-én lépett életbe, és a túszok szabadon engedését írta elő palesztin foglyokért cserébe. Március 18-án Izrael egy váratlan támadással vetett véget neki, amely több mint 400 embert ölt meg, és mindkét fél a másikat okolta. Május elején Izrael bejelentette a hadművelet kiterjesztésének terveit. A gázai pusztítás mértéke a modern történelem legsúlyosabbjai közé tartozik.

A 2025. októberi tűzszünet és annak első éve

2025. szeptember 29-én Donald Trump amerikai elnök 20 pontos tervet javasolt. Abban szerepelt valamennyi túsz szabadon bocsátása, a háború lezárása, az izraeli kivonulás, a Hamász leszerelése és egy ideiglenes átmeneti kormány. Izrael elfogadta, arab és muszlim államok pedig a Hamászra nehezedtek, hogy járuljon hozzá. Az első szakasz 2025. október 10-én lépett életbe: a maradék 48 túszt engedték szabadon, cserébe a nagyszabású offenzíva szünetelt. A terv amnesztiát is kilátásba helyez a leszerelő Hamász-tagoknak, az átmeneti irányítást pedig egy palesztin technokrata testületnek szánja, amelyet a Trump vezette nemzetközi bizottság felügyel.

A fegyvernyugvás csökkentette a harcok intenzitását, de nem szüntette meg őket. 2026 augusztusában beszámolók szerint egy segélyszervezeti tisztviselő halt meg izraeli csapásban; ez volt egyike azoknak a tűzszünetsértéseknek, amelyekről az Implica beszámolt, és amelyek szinte naponta öltek palesztinokat. Szeptemberben a Board of Peace bemutatta az újjáépítési tervét. Október 2-án a WHO közölte, hogy az orvosi utánpótlás az izraeli engedélyezésre medián 74 napot vár. Ezután következett a segélyszervezetek közös nyilatkozata, a norvég és az olasz lépés, valamint a WFP csökkentése.

ÉRDEMES TUDNI

A BBC-nek a WFP csökkentéséről szóló beszámolója szerint Gáza 2,1 millió lakosának szinte mindenki el van űzve otthonából, és kétharmaduk élelmiszersegélyre szorul a túléléshez.

Miért van még mindig élelmiszer- és ellátási hiány Gázában a tűzszünet idején?

A beszámolók pénzre, késedelmekre és tönkrement gazdaságra utalnak, nem egyetlen okra. A WFP szerint a csökkentés oka a finanszírozás, nem a hozzáférés: palesztin programjaira 2026-ban kevesebb mint feleannyit kapott, mint a korábbi években. Mintegy félmillió embernek a készpénztámogatását már júliustól csökkentették, így a családoknak kevesebb jut a helyi piacokon.

Más terhekről ENSZ-szervezetek számolnak be. Gázában a munkanélküliség 80 százalék fölé emelkedett a háború előtti 22 százalékról. Az orvosi utánpótlás medián 74 napot vár az izraeli engedélyezésre. A segélyek júliusban 33 százalékkal nőttek, 55 000 raklap érkezett Gázába, az ENSZ szerint azonban az igények továbbra is hatalmasak. A 18 milliárd dollárnyi felajánlásból csak 280 millió dollárt fizettek ki.

Mi a sárga vonal?

A sárga vonal az izraeli katonai ellenőrzés alatt álló terület határát jelöli Gázán belül. A közelében élő családok nehezen elérhető területeken vannak, és a WFP csökkentése miatt ők a napi helyett minden második nap kapnak étkezést. A segélyszervezetek a vonal érvényesítése miatt is aggódnak. A mi olvasatunk szerint, ha megszilárdul, tartós határrá válhat Gázán belül, a beszámolók azonban egyelőre nem mondják, hogy ez bekövetkezik.

Idővonal: Az 1920-as évektől napjainkig

MANDÁTUM ÉS FELOSZTÁS

  1. Nagy-Britannia mandátum alatt kormányozza Palesztinát, és megindul a nagyarányú zsidó bevándorlás.

  2. Palesztin arabok felkelést indítanak a brit uralom és a zsidó telepek terjeszkedése ellen; a felkelés 1939-ig tart.

  3. Az ENSZ közgyűlése azt ajánlja, hogy Palesztinát arab államra, zsidó államra és nemzetközi irányítású Jeruzsálemre osszák.

  4. Izrael kikiáltja függetlenségét, arab erők vonulnak be; több mint 700 000 palesztin menekül el vagy űzik el.

MEGSZÁLLÁS ÉS FELKELÉSEK

  1. Izrael elfoglalja Gázát, a Nyugati partot és Kelet-Jeruzsálemet a hatnapos háborúban.

  2. Megkezdődik az első intifáda, és megalakul a Hamász.

  3. Izraeli és palesztin vezetők megkötik az oslói megállapodásokat, létrehozva a Palesztin Hatóságot.

  4. Gáza nagy része palesztin ellenőrzés alá kerül.

  5. A sikertelen camp david-i csúcs után megkezdődik a második intifáda.

A HAMÁSZ URALMA ÉS A BLOKÁD

  1. Izrael kivonul Gázából, és felszámolja az ottani telepeit.

  2. A Hamász relatív többséget szerez a palesztin parlamenti választáson.

  3. A Hamász átveszi a Gázai övezet irányítását, Izrael pedig fenntartja a blokádot.

  4. Izrael katonai műveletet indít Gázában; ez az egyik az Izrael és a Hamász közötti háborúk sorából.

A HÁBORÚ

  1. A Hamász vezette harcosok megtámadják Izraelt, mintegy 1 200 embert ölnek meg és 251 túszt ejtenek.

  2. Izrael nagyszabású szárazföldi támadást indít Gáza északi része ellen.

  3. Életbe lép a katari közvetítéssel létrejött tűzszünet; a túszokat palesztin foglyokért cserébe engedik szabadon.

  4. Izrael váratlan támadással vet véget a tűzszünetnek, több mint 400 embert ölve meg.

  5. Trump elnök 20 pontos béketervet javasol, amelyet Izrael elfogad.

  6. Az amerikai közvetítéssel létrejött tűzszünet szünetelteti a nagyszabású offenzívát a maradék 48 túszért cserébe.

A TŰZSZÜNET EGY ÉVE

  1. Gáza egy izraeli csapásban megölt segélytisztviselőt gyászol, miközben a tűzszünetsértések szinte naponta ölnek palesztinokat.

  2. A Board of Peace bemutatja a 2,45 milliárd dolláros újjáépítési tervet; a felajánlott 18 milliárdból csak 280 millió dollárt fizettek ki.

  3. A WHO szerint Gázában egyetlen kórház sem működik teljesen.

  4. Több mint 100 segély- és jogvédő szervezet szerint a tűzszünet csak papíron létezik.

  5. Norvégia vagyonalapja 661 millió dollárt von ki öt izraeli bankból.

  6. A római ügyészség vizsgálatot indít Israel Katz védelmi miniszter és 12 tisztviselő ellen a flottillákon őrizetbe vett emberek miatt.

  7. A WFP 1,6 millióról 1,1 millióra csökkenti a gázai élelmiszersegélyben részesülők számát.

Mire érdemes figyelni

  • Tél Gázában. A WFP csökkentése a tél közeledtével lép életbe, a segélyszervezetek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a megrongált épületekben és sátortáborokban kialakuló áradások megterhelhetik a megmaradt kórházakat.
  • A WFP finanszírozási hiánya. Az ügynökség szerint sürgősen 450 millió dollárra van szükség, így az dönti el, érvényben marad-e a csökkentés, hogy válaszolnak-e az adományozók.
  • Az újjáépítés pénze. A Board of Peace tervéhez adományozói források kellenek, a felajánlott 18 milliárd dollárból pedig csak 280 milliót fizettek ki.
  • Az olasz ügy. Az ügyészek hivatalosan is kérhetik a tárgyalás lefolytatását, ha úgy ítélik meg, hogy a vádemelés indokolt; azt nem közölték, válaszolt-e Izrael a jogi segítségnyújtásra júniusban küldött megkeresésükre.

Források

Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Israeli–Palestinian conflict, Hamas, Gaza Strip, Gaza war. A magyar szöveg az angol változat fordítása.

Az ilyen hírek röviden,
minden nap.

Egy hír egy perc alatt elolvasható. Ha mélyebbre mennél, kérdezz, vagy koppints egy névre. Ingyenesen letölthető.

LETÖLTÉS AZApp Store-ból SZEREZD MEG:Google Play