Miért terjeszti ki az Egyesült Államok a kartellek elleni hadjáratát Latin-Amerikában?
Évekig az Egyesült Államok elsősorban támogatással, tanácsadókkal és járőrözéssel vette fel a harcot a latin-amerikai kábítószer-kereskedőkkel. Most gyalogos katonákat küld a helyi erők kiképzésére, parancsnokságot épít Miamiban, és katonai paktumot ír alá Venezuelával. A beszámolók szerint a hadjárat a vízről a szárazföldre tevődik át.
RÖVIDEN
Mert a Trump-kormány a kábítószer-kereskedő csoportok elleni katonai nyomást a tengerről a szárazföldre akarja átvinni, és arra kéri a térség kormányait, hogy engedélyezzenek közös műveleteket. Francis L. Donovan tábornok, az Egyesült Államok Latin-Amerika nagy részéért felelős vezető parancsnoka azt mondta, hogy az USA a feltételezett kábítószer-szállító hajók elleni csapásokról a szárazföldi csapásokra kíván áttérni. A Pentagon katonákat küld a helyi erők kiképzésére, drónokat telepít át, és új parancsnokságot épít Miamiban. A beszámolók nem neveznek meg egyetlen átfogó célt.
Mi történt
Október 14-én az amerikai katonai tisztségviselők azt mondták a The New York Timesnak, hogy a hadsereg több száz katonát küld Latin-Amerikába, hogy helyi erőket képezzen ki és gyakorlatokat tartson velük. A New York-i Fort Drumban állomásozó 10. hegyi hadosztály 600 fős zászlóaljának első tagjai elkezdtek átvonulni egy új dzsungel kiképzőhelyre Panamába. A rotációk folytatódnak Kolumbiába és Hondurasba. Kolumbiában a katonák egy Southern Vanguard nevű gyakorlaton vesznek részt, amely azon a hónapon kezdődik. Egyesek amerikai helikoptereket őrizhetnek, és támogathatják a különleges műveleti erőket, amelyek tanácsokkal látják el a helyi hadseregeket a feltételezett kereskedők elleni rajtaütésekhez. Ugyanebből a hadosztályból több száz további katona látja majd el a nyugati féltekéért felelős új miami parancsnokság feladatait.
A telepítések más lépések mellett történnek. Pete Hegseth védelmi miniszter nemrég irodát hozott létre a Pentagonban, az amerikai védelmi minisztériumban, hogy segítse a kartellek elleni katonai munka felügyeletét. Az MQ-9 Reaper drónokat, fegyveres pilóta nélküli repülőgépeket Afrikából Kolumbiába és Ecuadorba helyezték át. A csapatok ideiglenes feladatokat látnak el, de a tisztségviselők szerint a rotációkból állandóbb jelenlét lehet. A Pentagon nem kommentálta a részleteket, és azt közölte, hogy mélyebb együttműködést akar a szövetségesekkel. Panama, Kolumbia és Honduras tisztségviselői nem válaszoltak a kommentárkérésre.
November 18-án Hegseth a venezuelai fővárosba, Caracasba repült egy olyan útra, amelyet a Pentagon nem jelentett be. Találkozott Venezuela ideiglenes vezetőjével, Delcy Rodríguezzel, és katonai partnerséget jelentett be, amely kiterjed a közös kiképzésre, a hírszerzési adatok megosztására, valamint az eszközökkel és technológiával kapcsolatos segítségnyújtásra. Hegseth szerint a közös cél „Venezuela stabilizálása és végleges megszabadítása a narkoterroristáktól”. Egyik kormány sem adott ütemtervet, költségvetést vagy az együttműködés mechanizmusait. Hegsethnek aznap később tovább kellett utaznia Kolumbiába.
Miért számít
A szárazföldi műveletek más kockázatokkal járnak, mint a hajók elleni csapások. A Digi24 beszámolója a The New York Timesra hivatkozva azt írja, hogy a tervek aggodalmat keltenek a térség államainak szuverenitása, a civileket érő kockázatok és a világos cél hiánya miatt, olyan időszakban, amikor az amerikai hadsereget már az iráni háború, valamint az európai és ázsiai kötelezettségvállalások is leterhelik. A venezuelai megállapodás második változást hoz: Hegseth szerint Venezuela „a legagresszívabb regionális fenyegetésünkből alkalmazkodó biztonsági partnerré” vált. A lépések együtt arra utalnak, hogy az Egyesült Államok olyan partnerek hálózatát próbálja kiépíteni, amelyek helyet adnak a műveleteknek vagy csatlakoznak azokhoz, bár a regionális koalíciójához tartozó 19 ország közül csak néhány fogadta el hivatalosan a területén folytatott közös műveleteket.
- A befogadó kormányoknak, Panama, Kolumbia és Honduras amerikai csapatokat fogad be, vagy fog befogadni. Értelmezésünk szerint ez szuverenitási politikai vitákat okozhat odahaza, bár a beszámolók eddig nem rögzítenek hivatalos kommentárt tőlük.
- A venezuelaiaknak, A megállapodás Maduro elfogása után Washingtonhoz köti a fegyveres erőiket. Rodríguez ideiglenes megbízatása júliusban járt le, és választási dátumot nem jelentettek be.
- A hajók elleni csapások közelében élőknek, Az Euronews szerint legalább 240 ember halt meg amerikai támadásokban feltételezett kábítószer-szállító hajók ellen 2025 szeptembere óta. A szárazföldi műveletekre való áttérés kiterjeszti azt a területet, ahol ilyen erő alkalmazható.
- Az amerikai hadseregnek, Több feladatot vállal a nyugati féltekén, miközben az iráni háború, valamint az európai és ázsiai kötelezettségvállalások már most igénybe veszik az erőit.
Az előzmények: egy évszázadnyi amerikai katonai jelenlét és a katonai üggyé vált drogháború
Az amerikai hadsereg régóta jelen van a térségben
Az amerikai hadsereg régóta jelen van Latin-Amerikában. Az első amerikai csapatok 1903-ban érkeztek Panamába, tengerészgyalogosokként. A Panama-csatorna mindkét végén állomásozó erők számára 1915-ben hoztak létre parancsnokságot. Az amerikai déli parancsnokságot 1963-ban aktiválták, egy 1947-ben létrehozott karibi parancsnokságból. Ma a közép- és dél-amerikai, valamint a karibi térség tervezéséért, műveleteiért és biztonsági együttműködéséért, valamint a Panama-csatorna védelméért felel.
Részei olyan országokban találhatók, amelyek most a hírekben szerepelnek. A hondurasi Soto Cano légibázison állomásozó Bravo összhaderőnemi harccsoport multilaterális gyakorlatokat szervez, és támogatja a kábítószer elleni munkát Közép-Amerikában. A Miami közelében működő déli különleges műveleti parancsnokság irányítja a térségben állomásozó amerikai különleges műveleti erőket.
A drogháború katonai üggyé válik
A drogháború, az illegális kábítószer-kereskedelem elleni amerikai vezetésű hadjárat 1971-ben kezdődött Richard Nixon elnök idején – a háttéranyag szerint. Ronald Reagan elnök hivatali ideje alatt, 1981 és 1989 között, a szövetségi szintű drogelhárításra és büntetőeljárásokra irányuló figyelem jelentősen megnőtt.
1988-ban a RAND Corporation kutatócsoport egy a védelmi minisztérium által finanszírozott tanulmányt tett közzé. Arra a következtetésre jutott, hogy a fegyveres erők bevetése a drogok Egyesült Államokba jutásának megakadályozására kevés hatással járna. A tanulmány szerepel a háttérben, és a beszámolók eddig nem mondják el, hogyan játszik szerepet a jelenlegi tervezésben.
A Kolumbia-terv és az andoki bázisok
A Kolumbia-terv amerikai segély- és katonai kezdeményezés volt a kolumbiai drogkartellek és baloldali gerillacsoportok ellen. 1999-ben Andrés Pastrana kolumbiai elnök és Bill Clinton amerikai elnök kormánya dolgozta ki, 2000-ben pedig az amerikai jogba iktatták. A pénz nagy része a kolumbiai hadsereg új kábítószer-ellenes zászlóaljainak kiképzésére és felszerelésére irányult helikopterekkel, szállítóeszközökkel és hírszerzéssel. Az Egyesült Államok nagyrészt nem harcoló szerepben maradt: valós idejű hírszerzést, kiképzést és felszerelést biztosított.
Egy 1997-es amerikai törvény, a Leahy-törvény megtiltotta a kábítószer elleni segélyek nyújtását olyan külföldi katonai egységeknek, amelyek tagjai emberi jogokat sértettek. Az 1990-es években ezért a segélyek először rendőrségi egységekhez kerültek. Ecuador is helyet adott amerikai jelenlétnek: 1999-től Manta légibázisa volt a legjelentősebb amerikai katonai helyszín Dél-Amerikában. Manta 2009. szeptember 19-én szűnt meg a Joint Interagency Task Force South egyik bázisaként működni.
A „kartellek elleni háború” és Venezuela
A háttéranyag a „kartellek elleni háborút” 2025-től számítja, és a terrorizmus elleni háború és a drogháború keverékeként írja le. Ezt a polgári bűnüldözéstől a katonai felkelésellenes hadviselés felé való elmozdulásnak nevezi.
Venezuela fő célponttá vált. Maduro 2019. január 23-án szakította meg a formális kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, miután Trump első kormányzata ideiglenes elnökként ismerte el Juan Guaidó ellenzéki vezetőt. 2025. július 25-én az amerikai pénzügyminisztérium terrorista szervezetnek minősítette a Napok Kartelljét, arra hivatkozva, hogy Maduro állítólag vezető szerepet tölt be benne. 2025 augusztusában a letartóztatásáért kitűzött jutalom 50 millió dollárra emelkedett. Az amerikai erők 2025 decemberében Venezuela partjainál elfogták a Skipper olajtankhajót. 2026. január 3-án az amerikai erők katonai támadásban elfogták Madurót, és New Yorkba vitték kábítószer- és fegyvervádak elé. Trump bűnüldözési erőfeszítésként indokolta az akciót. Rodríguezt, a korábbi alelnököt január 5-én eskették fel ideiglenes vezetőnek.
2026: a hajóktól a szárazföldig
Az Implica augusztus 8-án arról számolt be, hogy az Egyesült Államok 1 milliárd dolláros biztonsági segélyt ígért Kolumbia új vezetőjének, Abelardo de la Espriellának, amikor Kolumbia csatlakozott egy amerikai vezetésű kábítószer-ellenes szövetséghez. Augusztus 17-én Hegseth azt mondta, Kolumbia, Guatemala és Honduras a hajók elleni csapások után, amelyek több mint 200 embert öltek meg, közös kartellellenes műveletekben állapodott meg. Ezt követték az októberi csapattelepítések, majd november 3-án egy jogvédő csoport azt közölte, hogy Venezuela egy amerikai hírszerzési segítséggel végrehajtott dróntámadásban mintegy 19 embert ölt meg egy határközeli kolumbiai gerillatáborban. A caracasi megállapodás november 18-án született.
ÉRDEMES TUDNI
A 10. hegyi hadosztály könnyűgyalogos egység, amelyet hegyi és hideg időjárási körülmények közötti harcra képeztek ki, mégis most egy panamai dzsungel kiképzőhelyre tart.
Miben más a „kartellek elleni háború”, mint a régi drogháború?
A régi drogháború a tiltó törvények, a rendőri munka, a segélyek és a büntetőeljárások keveréke volt. A hadsereg főként a szállítmányok követésével, a partnerek kiképzésével és felszerelések biztosításával támogatta, ahogy a Kolumbia-tervben is. A háttéranyag a jelenlegi hadjáratot a terrorizmus elleni háborúval alkotott hibridként írja le, amely a polgári bűnüldözéstől a katonai felkelésellenes hadviselés felé mozdul el.
A nemrégiben megjelent beszámolók nyelvezete mutatja az elmozdulást. A tisztségviselők és Hegseth „narkoterroristákról” beszélnek, Hegseth pedig azt mondta a venezuelai kereskedőknek: „Levadászunk benneteket.” A hajók elleni csapások és a tervezett szárazföldi csapások katonai műveletek, nem letartóztatások. Trump a januári Maduro-elfogást bűnüldözésként írta le, így a két megközelítés egymás mellett él.
Miért kerül elő az olaj egy kábítószer-ellenes történetben?
Hegseth maga kapcsolta össze a kettőt. Azt mondta, a Venezuelával kötött olajmegállapodás „a nyugati félteke számára lényegtelenné teszi a Hormuzi-szorost”. A Hormuzi-szoros az iráni partok melletti tengerszoros, ahol a Reuters beszámolója szerint az iráni háború idején Irán tüzet nyit az arra haladó tankhajókra. A háború csaknem kilenc hónapja tart, és felhajtotta az üzemanyagárakat.
Az Egyesült Államoknak már most nagy szerepe van a venezuelai olajban. Augusztusban egy megállapodás hosszú távú hozzáférést adott a NABEP nevű termelőnek 17 olajmezőhöz, amelyek az ország olajtartalékainak mintegy ötödét adják, az amerikai kormány pedig 35%-os részesedést szerzett a NABEP anyavállalatában. A beszámolók nem mondják meg, hogy az olajérdekek alakítják-e a katonai politikát. Értelmezésünk szerint csak annyi, hogy a két pálya most összefonódik Venezuelában.
Idővonal: 1903-tól napjainkig
HOSSZÚ AMERIKAI JELENLÉT
Az első amerikai csapatok tengerészgyalogosokként érkeznek Panamába.
Aktiválják az amerikai déli parancsnokságot, amely Közép- és Dél-Amerikát, valamint a Karib-térséget fedi le.
Richard Nixon elnök idején elkezdődik a drogháború.
Ronald Reagan hivatalba lép, és nő a szövetségi figyelem a drogelhárításra és a büntetőeljárásokra.
A védelmi minisztérium által finanszírozott RAND-tanulmány szerint a katonai drogelhárításnak kevés hatása lenne.
A KOLUMBIA-TERV ÉS A BÁZISOK
A kongresszus jóváhagyja a Leahy-törvényt, amely megtiltja a kábítószer elleni segélyt az emberi jogokat sértő egységeknek.
Megszületik a Kolumbia-terv, és az ecuadori Manta légibázis lesz a fő amerikai katonai jelenlét Dél-Amerikában.
A Kolumbia-tervet az amerikai jogba iktatják.
A Manta légibázis megszűnik a Joint Interagency Task Force South egyik bázisaként működni.
VENEZUELA ÉS A HAJÓK ELLENI CSAPÁSOK
Maduro megszakítja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, miután az ideiglenes elnökként ismeri el Juan Guaidót.
Az amerikai pénzügyminisztérium terrorista szervezetnek minősíti a Napok Kartelljét.
Az Euronews e hónaptól számolja legalább 240 halálos áldozatát az amerikai támadásoknak feltételezett kábítószer-szállító hajók ellen.
Az amerikai erők elfogják a Skipper olajtankhajót Venezuela partjainál.
Az amerikai erők katonai támadásban elfogják Nicolás Madurót, és New Yorkba viszik.
Delcy Rodríguezt beiktatják Venezuela ideiglenes elnökévé.
A HADJÁRAT KISZÉLESEDÉSE
Az Egyesült Államok 1 milliárd dolláros biztonsági segélyt ígér Kolumbia új vezetőjének, miközben Kolumbia csatlakozik egy amerikai vezetésű kábítószer-ellenes szövetséghez.
Hegseth szerint Kolumbia, Guatemala és Honduras közös kartellellenes műveletekben állapodott meg.
Trump bejelenti az amerikai megállapodást a venezuelai olaj többségi ellenőrzéséről.
Az Egyesült Államok egy 600 katonából álló zászlóaljat küld Panamába, Kolumbiába és Hondurasba a helyi erők kiképzésére.
Egy jogvédő csoport szerint egy venezuelai dróntámadás egy gerillatábor ellen mintegy 19 embert ölt meg, amerikai hírszerzési segítséggel.
Hegseth Caracasba látogat, és bejelenti az amerikai–venezuelai katonai partnerséget.
Mire érdemes figyelni
- Kolumbiai látogatás. Hegseth november 18-án Caracas után Kolumbiába készült utazni, a beszámolók eddig nem mondják meg, mit fog bejelenteni.
- Venezuelai részletek. Egyik kormány sem adott időkeretet, erőforrásokat vagy mechanizmusokat az új kiképzési és hírszerzési együttműködéshez.
- Állandó jelenlét. A tisztségviselők szerint az ideiglenes csapatrotációkból állandóbb amerikai jelenlét lehet.
- További partnerek. A regionális koalíció 19 országa közül csak néhány fogadta el hivatalosan a területén folytatott közös műveleteket, így további megállapodások következhetnek.
Források
- Euronews2026. NOV. 18.
- Al Jazeera2026. NOV. 18.
- Deutsche Welle2026. NOV. 18.
- The Straits Times2026. NOV. 18.
- Digi242026. OKT. 14.
- Brasil 2472026. OKT. 14.
- نورنیوز2026. OKT. 14.
- kp.ru - Сайт «Комсомольской правды2026. OKT. 14.
- El Universo2026. OKT. 14.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: War on drugs, Plan Colombia, United States Southern Command, United States–Venezuela relations. A magyar szöveg az angol változat fordítása.