Hol tart Ukrajna uniós csatlakozása?
Ukrajna ebben a hónapban teljesítette Magyarország régóta fennálló követelését a kisebbségi iskolák ügyében, és egy napon belül két újabb tárgyalási klaszter nyílt meg. Egy héttel később Magyarország megakasztotta az utolsó kettő felé vezető lépést, és nem adott rá indokot. A folyamat halad, de egy tagállam még mindig fel tudja tartani.
RÖVIDEN
Halad előre, de Magyarország ismét megakasztotta. Az ukrán parlament október 12-én elfogadta a kisebbségi oktatásról szóló törvényt, az EU pedig október 13-án két újabb tárgyalási klasztert nyitott meg, így kettő maradt. Október 20-án Magyarország megtagadta az utolsó kettő átvilágítási eredményeinek jóváhagyását; ezek a mezőgazdaságot, a szállítást és a környezetvédelmet fedik le. A másik 26 tagállamnak nem adott magyarázatot. Diplomaták szerint a blokkolás átmeneti lehet, uniós és nemzeti tisztviselők pedig azt jósolják, hogy a klaszterek decemberben megnyílnak.
Mi történt
Október 12-én az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek oktatási jogait bővítő törvényt. A szavazáson 266 képviselő támogatta, Volodimir Zelenszkij elnök pedig még aznap aláírta. Különleges státuszt kaphatnak azok az iskolák, ahol a tanulók több mint fele kisebbségi nyelven tanul, és amelyeknek az igazgatója vagy helyettese beszéli ezt a nyelvet. A többletjogok az EU hivatalos nyelveire és Ukrajna őshonos népeinek nyelveire vonatkoznak, az oroszra nem. Ukrajna oktatási minisztériumának számítása szerint 149 iskola, az összes mintegy 1,2%-a kérheti a státuszt.
Orbán Anita magyar külügyminiszter üdvözölte a szavazást, mint a „hónapok óta tartó közös munka és konstruktív párbeszéd” eredményét. Magyar Péter miniszterelnök szerint a törvény könnyebbé teszi a kárpátaljai magyar gyerekek számára anyanyelvük használatát. Ukrán illetékesek szerint a törvény nagyrészt a meglévő jogokat rögzíti. Október 13-án, egy luxembourgi ülésen az EU két újabb tárgyalási klasztert nyitott meg Ukrajnával és Moldovával, amelyek együtt haladnak előre.
Október 20-án a 27 tagállam szakértői ültek össze az EU Tanácsa brüsszeli bővítési munkacsoportjában. Magyarország megtagadta a 4. és 5. klaszter – a még zárva lévő kettő – átvilágítási eredményeinek jóváhagyását. A másik 26 tagállam magyarázatot kért Magyarországtól. A Kyiv Independentnek nyilatkozó diplomaták szerint Magyarország láthatóan csak annyit mondott, hogy álláspontja változatlan. Magyarország állandó EU-képviselete a megjelenésig nem nyilatkozott.
Miért számít
Minden bővítéshez minden jelenlegi tagállam egyetértése kell, így egyetlen kormány is feltarthat egy olyan jelöltet, amelyet a másik 26 támogat. Ukrajna törekvése évek óta Budapest jóváhagyásától függ. A mostani hónap megmutatta, hogyan lehet eleget tenni egy követelésnek, és azt is, milyen gyorsan bukkanhat fel új akadály. A blokkolás most Ukrajna és mind a hat klaszter megnyitása között áll, és az eddigi beszámolók nem mondják meg, mi ellen tiltakozik ezúttal Magyarország.
- Ukrajna számára Kijev megtette, amit Magyarország a kisebbségi iskolák ügyében kért, a mezőgazdaságot, a szállítást, az energiát és a környezetvédelmet lefedő két klaszter mégis zárva maradt.
- Moldova számára Tárgyalásai Ukrajnáéval egy ütemben haladnak mindaddig, amíg mind a hat klaszter meg nem nyílik, így a blokkolás mindkét országot feltartja.
- A kárpátaljai magyarok számára A törvény több teret ad a magyar nyelven való tanuláshoz, bár ukrán illetékesek szerint a gyakorlatban keveset változtat.
- A magyar kormány számára Diplomaták szerint a blokkolás célja, hogy elkerülje az ellenzék támadását, miszerint „puha” Ukrajnával szemben, ám Budapestet elszigeteli a másik 26 tagállamtól.
Az előzmények: egy határ menti régió és egy nyelvi vita
Egy határ menti régió, amely többször gazdát cserélt
Kárpátalja (Zakarpatszka terület) Ukrajna legnyugatibb régiója. A 9. század végétől 1918-ig Magyarország része volt. Miután az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, az új csehszlovák államhoz csatolták, amit az 1920-as trianoni békeszerződés meg is erősített. Magyarország 1938-ban visszaszerezte egy részét, 1939 márciusában pedig egészét megszállta.
A régió a második világháború európai befejezéséig magyar fennhatóság alatt maradt. 1945 júniusában Edvard Beneš csehszlovák elnök szerződést írt alá, amely a Szovjetuniónak engedte át a területet, amely így a szovjet Ukrajna egyik régiója lett. 1991-ben a függetlenné vált Ukrajna része lett.
Függetlenség és egy kisebbségi szerződés
1991 decemberében Magyarország és Ukrajna államszerződést írt alá. Ez elismerte, hogy a magyar nemzetiségnek kollektív és egyéni jogai vannak, beleértve az anyanyelvű oktatást minden szinten. A kisebbség létszámára vonatkozó becslések eltérnek. A 2001-es ukrán népszámlálás 156 600 magyart regisztrált, főként Kárpátalján, a Kyiv Independent pedig ebben a hónapban mintegy 80 ezerre tette a régióban élők számát.
A 2017-es oktatási törvény
2017 szeptemberében Petro Porosenko elnök aláírta azt az oktatási törvényt, amely az állami iskolákban az ötödik osztálytól kötelező tanulmányi nyelvvé tette az ukránt. A törvény visszavonta a 2012-es szabályozást, amely lehetővé tette, hogy a tíz százalékot meghaladó kisebbségű régiókban az iskolákban használhassák a kisebbségi nyelveket. A jogszabály elsősorban az orosz nyelv visszaszorítását célozta a közoktatásban. Hatással volt a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákra is, és megromlottak a kapcsolatok Kijev és Budapest között.
2018 márciusában Szijjártó Péter, Magyarország akkori külügyminisztere megerősítette, hogy Magyarország mindaddig blokkolja Ukrajna további NATO- és EU-integrációját, amíg a magyar aggályokat nem orvosolják. 2020 januárjában Ukrajna módosította a törvényt. A magyar kisebbségi szervezetek továbbra is elégedetlenek voltak, és a teljes 2017-es törvény eltörlését követelték.
A kérelemtől a tárgyalásokig
Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be uniós tagsági kérelmét, négy nappal azután, hogy Oroszország megtámadta. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve 2023. november 8-án javasolta a tárgyalások megnyitását. Ugyanazon év decemberében Ukrajna módosította kisebbségi jogszabályait, hogy eleget tegyen az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásainak. A nemzeti vezetőket összefogó Európai Tanács 2023. december 14-én döntött a tárgyalások megnyitásáról. A tárgyalások 2024. június 25-én kezdődtek, a moldovaiakkal együtt.
Ukrajna 2024 novemberében jelentette be, hogy befejezte az első klaszter átvilágítását. 2025 júliusában Magyarország beutazási tilalmat vezetett be ukrán katonai vezetőkkel szemben egy olyan vita közepette, amely egy kettős magyar–ukrán állampolgár mozgósítás utáni halála miatt alakult ki.
Új kormány Budapesten
Orbán Viktor, Magyarország Kremlbarát volt miniszterelnöke évekig blokkolta Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. 2026 áprilisában Magyar Péter Tisza Pártja nyerte a választást, ami az Implica beszámolója szerint megváltoztatta Budapest álláspontját. Szeptember 18-án Zelenszkij bejelentette a Kárpáti Nyolcak nevű regionális együttműködési formát, amely Magyarországot is magában foglalja, és kiterjed a kereskedelemre, a szállításra, az energiára és a biztonságra.
A mostani hónap
Kijev október 12-én elfogadta a kisebbségi iskolákról szóló törvényt, másnap pedig két újabb klaszter nyílt meg. Vszevolod Csencov, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese az European Pravdának azt mondta, Kijevnek sikerült lapot fordítania azon az időszakon, amikor Magyarország akadályokat támasztott uniós útján. Aztán jött az október 20-i blokkolás.
ÉRDEMES TUDNI
Magyarország volt az első ország, amely 1991-ben elismerte Ukrajna függetlenségét. Évtizedekkel később a magyar nemzeti kisebbség iskoláztatása tartotta fel Kijev uniós törekvését.
Miért akaszthatja meg egyetlen ország Ukrajna tárgyalásait?
A Maastrichti szerződés szerint minden bővítéshez minden jelenlegi tagállam, valamint az Európai Parlament egyetértése szükséges. A jelöltnek a koppenhágai kritériumokat is teljesítenie kell: demokratikus kormányzatot, a jogállamiság, valamint a vonatkozó szabadságok és intézmények elismerését. Mivel mind a 27 kormánynak egyet kell értenie, egyetlen kormány kifogása egy munkacsoportban is megakaszthat egy lépést, még akkor is, ha a másik 26 tovább akar lépni.
Mik azok a tárgyalási klaszterek?
A klaszterek olyan reformlisták, amelyek az adott ország jogszabályait összhangba hozzák az uniós joggal. Hat van belőlük, és Ukrajna és Moldova együtt halad át rajtuk. A korábbi lépésnek számító átvilágítás során az egyes klaszterek követelményeihez mérik a jelöltet. Az eredmények jóváhagyása az az eljárási lépés, amellyel egy klaszter megnyitása megkezdődhet.
A 4. klaszter a zöld programot, a szállítást, az energiát, a transzeurópai hálózatokat, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást fedi le. Az 5. klaszter a mezőgazdaságot, a halászatot, az állategészségügyi és növény-egészségügyi politikát, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezéseket.
Idővonal: 1918-tól napjainkig
A VITA GYÖKEREI
Kárpátalját leválasztják Magyarországról és Csehszlovákiához csatolják, amit az 1920-as trianoni békeszerződés meg is erősít.
Csehszlovákia átengedi a régiót a Szovjetuniónak, és az a szovjet Ukrajna részévé válik.
Magyarország és Ukrajna államszerződést ír alá, amely elismeri a magyar kisebbség jogait, köztük az anyanyelvű oktatást.
AZ OKTATÁSI TÖRVÉNY KÖRÜLI VITA
Az ukrán oktatási törvény az ötödik osztálytól kötelező tanulmányi nyelvvé teszi az ukránt, és megromlik a viszony Magyarországgal.
Ukrajna módosítja a törvényt, de a magyar kisebbségi szervezetek továbbra is a 2017-es törvény eltörlését követelik.
JELÖLTSÉG ÉS TÁRGYALÁSOK
Ukrajna benyújtja uniós tagsági kérelmét, négy nappal az orosz invázió után.
Az Európai Tanács dönt a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról, miután Ukrajna még abban a hónapban módosította kisebbségi jogszabályait.
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, a moldovaiakkal egy időben.
Magyarország megtiltja ukrán katonai vezetők beutazását egy kettős állampolgár halála miatt kialakult diplomáciai vitában.
ÚJ KORMÁNY BUDAPESTEN
Magyar Péter Tisza Pártja nyeri a magyar választást, ami megváltoztatja Budapest Kijevhez való viszonyát.
Zelenszkij bejelentetei a Kárpáti Nyolcak nevű regionális együttműködési formát, amely Magyarországot is magában foglalja.
2026. OKTÓBER
Az ukrán parlament 266 szavazattal elfogadja a kisebbségi oktatásról szóló törvényt, Zelenszkij pedig még aznap aláírja.
Az EU két újabb tárgyalási klasztert nyit meg Ukrajnával és Moldovával Luxembourgban.
Magyarország megtagadja a 4. és 5. klaszter átvilágítási eredményeinek jóváhagyását, és nem ad indokot.
Mire érdemes figyelni
- Munkacsoport-ülések. A napirendi pont minden brüsszeli bővítési munkacsoport-ülésen visszatér, amíg a holtpont fel nem oldódik.
- December. Magas rangú uniós és nemzeti tisztviselők szerint az utolsó két klaszter akkor formálisan is megnyílik.
- Magyarország indokai. Budapest egyet sem adott meg, és az eddigi beszámolók nem mondják meg, mi ellen tiltakozik.
Források
- The Kyiv Independent2026. OKT. 20.
- Ziarul BURSA2026. OKT. 20.
- Interfax-Ukraine2026. OKT. 20.
- Вечерняя Москва2026. OKT. 20.
- Європейська правда2026. OKT. 20.
- The Straits Times2026. OKT. 12.
- The Kyiv Independent2026. OKT. 12.
- Интерфакс-Украина2026. OKT. 12.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Ukraine–European Union relations, Hungarians in Ukraine, Hungary–Ukraine relations, Potential accession of Ukraine to the European Union. A magyar szöveg az angol változat fordítása.