Miért szorítja vissza az orosz állam a független médiát?
A Novaja Gazeta, az utolsó nagy, kritikus hangvételű lap, amely még Oroszországon belül működik, bejelentette: november 9-én bezár. Két héttel korábban a főszerkesztőjénél házkutatást tartottak, és kihallgatták. A cikk bemutatja, milyen eszközöket használt az állam, és honnan erednek ezek.
RÖVIDEN
Az orosz hatóságok nem indokolták a bezárást, a Novaja Gazeta szerint azonban az állam és a biztonsági szolgálatok kényszerítették rá a lapot. A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió óta Oroszország cenzúratörvényeket fogadott el, külföldi ügynökké nyilvánította a bírálóit, visszavonta az engedélyeket és blokkolta a weboldalakat. 2026-ban emellett büntetőeljárás indult egy Novaja Gazeta-szerkesztő ellen személyes adatok miatt, kilakoltatták a szerkesztőséget, és megszüntették az adományozási platformját. A hatóságok a bezárásról azonnal nem nyilatkoztak.
Mi történt
2026. október 15-én a rendvédelmi szervek házkutatást tartottak Szergej Szokolov, a Novaja Gazeta főszerkesztőjének moszkvai lakásában, és elvitték az orosz legfőbb nyomozószervhez, a Nyomozó Bizottsághoz. A lap dél körül veszítette el vele a kapcsolatot, nem sokkal azelőtt, hogy elkezdődött volna a szerkesztőségi értekezlet, amelyet ő vezetett volna. A TASZSZ állami hírügynökség bűnüldözési forrásokra hivatkozva azt írta, az ügy személyes adatok jogellenes felhasználásáról szól. Szokolovot aznap este tanúként történt kihallgatása után szabadon engedték. Egy szóvivő szerint nem emeltek vádat ellene.
A kihallgatás összefüggött az ügyvezető szerkesztő, Oleg Roldugin elleni üggyel; Roldugin tapasztalt oknyomozó újságíró, akit áprilisban vettek őrizetbe. A Reuters szerint akár 10 év börtönbüntetésre is számíthat, és házi őrizetben várja a tárgyalást. Tagadja, hogy személyes információkat szerzett volna meg és tett volna közzé jogellenesen.
Október 30-án a Novaja Gazeta bejelentette, hogy beszünteti a munkát. Egy utolsó lapszámot jelentet meg, majd november 9-én leállítja a szervereit és bezárja moszkvai irodáját. A munkatársak szerint utasították őket, hogy hagyják el a Potapovszkij közben álló székházukat – a Kyiv Independent ezt október 28-ra teszi –, és megszakadt az olvasói adományok platformja is. A lap kiszolgálását megszüntető bankok azt mondták a munkatársaknak, hogy belső szabályaikat követik. A munkatársak szerint ezeket a szabályokat az FSZB, az állambiztonsági szolgálat határozza meg.
Miért számít
A Novaja Gazetát az ABC News úgy írta le, mint Oroszország utolsó jelentős független médiumát, amely még bírálja a Kremlt, miután a többiek bezártak vagy blokkolták őket. A bezárás után kevés ilyen méretű szerkesztőség marad az országban. A munkatársak és más újságírók szerint ugyanez a nyomás alkalmazható mindenkire, aki marad. A Riporterek Határok Nélkül szerint 50 újságíró és médiamunkás van börtönben Oroszországban.
- A Novaja Gazeta munkatársai számára elveszítik az irodájukat, a publikálásra vonatkozó jogi engedélyüket és az adományokból származó bevételüket. Roldugin tárgyalása még hátravan, Szokolovot pedig ugyanebben a nyomozásban hallgatták ki.
- Az orosz olvasók számára a lap weboldalát már blokkolták, a hűséges olvasók virtuális magánhálózattal – a felhasználó helyét elrejtő eszközzel – érték el. November 9. után a szerkesztőségtől nem jelenik meg új tudósítás.
- Más független újságírók számára a bezárás azt mutatja, hogy az eddig használt eszközök együttesen is bevethetők. A Moscow Times szerint a lapot külföldi ügynökké és nemkívánatos szervezetté is nyilvánították.
Az előzmények: egy állam, amely fokozatosan egyre szorosabb ellenőrzés alá vonta a sajtót
Egy lap, amely a hatalom vizsgálatára épült
A Novaja Gazetát 1993-ban egykori Komszomolszkaja Pravda-újságírók csoportja alapította. Mihail Gorbacsov, az egykori szovjet vezető az 1990-ben kapott Nobel-békedíj pénzének egy részét a lapba fektette, és segített megvenni az első számítógépeket. Az akkori főszerkesztő, Dmitrij Muratov 2017-es videója szerint a munkatársak a részvények 76%-át birtokolták.
A lap a korrupcióról, a csecsen háborúkról és a hatalmi elitről szóló tudósításaival vált ismertté. Az újságírói ezért a munkájukért a saját életükkel is fizettek. Igor Domnyikovot 2000. május 12-én moszkvai lakása előtt érte támadás, és az év júliusában belehalt a sérüléseibe. A lap külső munkatársát, Viktor Popkovot 2001-ben lelőtték Csecsenföldön. Anna Politkovszkaját, aki a második csecsen háború atrocitásairól tudósított, 2006-ban lőtték le a lakóházában. A gyilkosság ügyében 2014-ben öt férfit ítéltek el, de arról soha nem született döntés, ki rendelte el. A lap hat olyan újságíróját tartja számon, akiket megöltek.
Perek és kibertámadások
A nyomás a bíróságokon és az interneten keresztül is érkezett. 2002 februárjában egy moszkvai bíróság arra kötelezte a lapot, hogy fizessen 15 millió rubelt – mintegy 500 ezer dollárt – egy banknak egy pénzmosásról szóló cikk miatt. A Wikipédia az összeget az orosz lapoknál példátlannak nevezi. 2010 januárjában a lap weboldalát túlterheléses támadás tette elérhetetlenné, amely elárasztja forgalommal a szervert. A csúcson a szerver másodpercenként 1,5 millió kapcsolatot kapott.
Törvények, amelyek külföldi ügynökké bélyegzik a bírálókat
Az orosz külföldiügynök-törvények 2012-ben kezdődtek a nonprofit szervezetekre vonatkozó szabályokkal. Egy 2017-es törvény bevezette a külföldi ügynökként működő külföldi médiaszervezet fogalmát. Egy 2019-es törvény kiterjesztette a magánszemélyekre, egy 2020-as pedig a nem regisztrált egyesületekre és a külföldi támogatásban részesülő magánszemélyekre. Egy 2022-es törvény minden korábbi változatot felváltott. Mindenkire vonatkozik, aki külföldi támogatásban részesül vagy külföldi befolyás alatt áll, és széles közönségnek juttat el információt. Nem kell bírósági eljárás, elég az igazságügyi minisztérium kérése. 2021 decemberéig több mint 100 orosz médiumot nyilvánítottak külföldi ügynökké, és sokukat bezárásra kényszerítették.
Oroszország alkotmánya tiltja a cenzúrát. A Wikipédia ennek ellenére számos esetét sorolja fel. Idézi Alekszandr Nyevzorov újságírót, aki szerint 2014 volt az az év, amikor a cenzúra a szovjet utáni időszak legmagasabb szintjére jutott.
A 2022-es invázió és a nyomtatott kiadás vége
A Novaja Gazeta a 2022 februári ukrajnai invázióra orosz és ukrán kiadással válaszolt. Március 4-én, a Roszkomnadzor állami médiaszabályozó figyelmeztetése után közölte, hogy csökkenti a háborús tudósításokat. A március 28-i második figyelmeztetés után bejelentette, hogy az állam által „különleges katonai műveletnek” nevezett háború végéig felfüggeszti online és nyomtatott tevékenységét. A munkatársak elmentek, és megalapították a Novaja Gazeta Europe-ot, egy külföldön működő, különálló médiumot. Az orosz lap később csak online tért vissza. A hatóságok visszavonták a médiengedélyét, és blokkolták a weboldalát Oroszországon belül. Muratovot 2022 áprilisában vörös festékkel öntötték le egy vonaton, 2023-ban pedig külföldi ügynökké nyilvánították. 2023-ban Jelena Milasina riportert Csecsenföldön végzett munkája közben súlyosan bántalmazták.
2026: a házkutatástól a bezárásig
A szerkesztőségben 2026 áprilisában tartottak házkutatást, és őrizetbe vették Roldugint. Októberben a nyomozók Szokolov otthonában kutattak. A Baza, az orosz biztonsági szolgálatokhoz köthető Telegram-csatorna arról számolt be, hogy Roldugint azzal gyanúsítják, Szokolovval együtt vagy az ő utasítására járt el. Két hét múlva jött a kilakoltatás, az adományok leállítása és a bezárás bejelentése.
ÉRDEMES TUDNI
A Novaja Gazeta szerkesztőségével együtt bezár az Anna Politkovszkaja-múzeum is, amelyet 2021. október 7-én nyitottak meg egykori irodájában. Gorbacsov Nobel-díjának pénze segített megvenni a lap első számítógépeit 1993-ban.
Mit jelent a külföldi ügynök minősítés?
A címke külföldi befolyás alatt állóként jelöl meg egy személyt vagy csoportot. A viselőinek minden anyagukon fel kell tüntetniük egy figyelmeztetést, és a szövegnek nyomtatásban és online is kétszer akkorának kell lennie, mint a főszöveg. Nem tölthetnek be közéleti tisztséget, nem kaphatnak állami támogatást, és nem dolgozhatnak gyerekekkel. A Wikipédia szerint a szabálysértés adminisztratív vagy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után, az ismételt jogsértés pedig egy jogi személy felszámolásához vezethet.
A tudósításokban megszólaló médiaszakértők a címkét súlyosabb nyomással hozzák összefüggésbe. Az ABC News szerint erősen pejoratív felhangja van, és fokozott állami ellenőrzést jelez. A Novaja Gazetát külföldi ügynökké nyilvánították, akárcsak Muratovot.
Mi a személyes adatok ügye Roldugin ellen?
A tudósítások eltérően írják le a vádat. A TASZSZ személyes adatok jogellenes felhasználásának nevezte. A BBC szerint a vád jogellenes hozzáférés számítógépesített információhoz. A Le Figaro az AFP-re hivatkozva azt írta, a nyomozók azzal vádolják Roldugint, hogy jogellenesen gyűjtött és terjesztett személyes információkat tartalmazó számítógépes adatokat, és legfeljebb hat évet adott meg a Reuters által közölt 10 év helyett.
A tudósítások nem árulják el, milyen adatokról van szó, és azt sem, miért éppen akkor indult az ügy. Roldugin arról ismert, hogy felső vezetők állítólagos korrupcióját vizsgálta. Az Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ) célzott büntetőeljárásnak nevezte az ügyet a Novaja Gazeta ellen. A Riporterek Határok Nélkül szerint bírósági zaklatásról van szó.
Idővonal: 1993-tól napjainkig
SAJÁT LAP
Egykori Komszomolszkaja Pravda-újságírók megalapítják a Novaja Gazetát, Mihail Gorbacsov 1990-es Nobel-békedíjának pénzével.
Igor Domnyikov, akit május 12-én moszkvai lakása előtt értek támadás, belehal a sérüléseibe.
Egy moszkvai bíróság rágalmazási perben arra kötelezi a lapot, hogy fizessen 15 millió rubelt egy banknak.
Anna Politkovszkaját lelövik a lakóházában.
Túlterheléses támadás teszi elérhetetlenné a lap weboldalát.
KÜLFÖLDIÜGYNÖK-TÖRVÉNYEK
Oroszország elfogadja első külföldiügynök-törvényét, amely a nonprofit szervezetekre irányul.
Öt férfit ítélnek el Politkovszkaja meggyilkolásáért. Arról nem születik döntés, hogy ki rendelte el.
Egy törvény bevezeti a külföldi ügynökként működő külföldi médiaszervezeteket.
A médiára vonatkozó szabályokat kiterjesztik a magánszemélyekre.
A címkét kiterjesztik a nem regisztrált egyesületekre és a külföldi támogatásban részesülő magánszemélyekre.
A törvény 60 tételből álló témalistát kap, amelyek tárgyalása külföldi ügynök minősítéshez vezethet.
Dmitrij Muratov főszerkesztő elnyeri a Nobel-békedíjat.
A HÁBORÚ ÉS A CENZÚRA
A hatóságok visszavonják a lap médiengedélyét, és blokkolják a weboldalát Oroszországon belül.
A Roszkomnadzor figyelmeztetése után a lap közli, hogy csökkenti a háborús tudósításokat.
Egy második figyelmeztetés után a lap felfüggeszti online és nyomtatott tevékenységét.
Muratovot vörös festékkel öntik le egy vonaton.
Újságírók külföldön elindítják a Novaja Gazeta Europe-ot, különálló médiumként.
Új külföldiügynök-törvény váltja fel az összes korábbi változatot.
Muratovot külföldi ügynökké nyilvánítják, és lemond a főszerkesztői posztról. Jelena Milasina riportert súlyosan bántalmazzák Csecsenföldön.
AZ ELJÁRÁS A SZERKESZTŐSÉG ELLEN
Házkutatást tartanak a szerkesztőségben, és őrizetbe veszik Oleg Roldugin ügyvezető szerkesztőt személyes adatok állítólagos jogellenes felhasználása miatt.
A nyomozók házkutatást tartanak Szokolov főszerkesztő otthonában, és Roldugin ügyében hallgatják ki. Még aznap este szabadon engedik.
A hatóságok kilakoltatják a lapot moszkvai irodájából, majd megszakítják az adományozási rendszerét.
A Novaja Gazeta bejelenti, hogy egy utolsó lapszám után november 9-én bezár.
Mire érdemes figyelni
- Az utolsó lapszám. A Novaja Gazeta szerint egy utolsó lapszámot jelentet meg, majd november 9-én bezárja az irodáját és leállítja a szervereit.
- Roldugin tárgyalása. Házi őrizetben várja a tárgyalást a személyes adatok miatti vádban, amely a Reuters szerint akár 10 év börtönnel is járhat.
- Szokolov helyzete. Október 15-én tanúként hallgatták ki, és nem emeltek vádat ellene; a tudósítások nem mondják meg, változik-e ez.
- Hivatalos válasz. Az orosz hatóságok a bezárásról azonnal nem nyilatkoztak, és a tudósítások nem árulják el, lesz-e reagálás.
Források
- Euronews2026. OKT. 30.
- ABC News2026. OKT. 30.
- The Guardian2026. OKT. 30.
- BBC2026. OKT. 30.
- The Kyiv Independent2026. OKT. 30.
- The Moscow Times2026. OKT. 15.
- The Straits Times2026. OKT. 15.
- Yahoo News2026. OKT. 15.
- Le Figaro2026. OKT. 15.
- SITA Slovenská tlačová agentúra2026. OKT. 15.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: Censorship in Russia, Novaya Gazeta, Russian foreign agent law. A magyar szöveg az angol változat fordítása.