Mi történik Haitin? Bandák, külföldi erők és elhalasztott választások?
Fegyveres bandák uralják Haiti fővárosának nagy részét, és vidékre is terjeszkednek. Az elmúlt két hétben egy külföldi erők elleni rajtaütés, egy több mint 2000 katonát mozgósító salvadori bevetés és egy újabb választási halasztás változtatta meg a helyzetet.
RÖVIDEN
A fegyveres bandák Port-au-Prince mintegy 70 százalékát ellenőrzik, és a visszaszorításukra küldött külföldi erő ehhez még mindig túl kicsi. A bandák visszaszorítására felállított nemzetközi erő, a Gang Suppression Force (GSF) a tervezett létszám alig több mint egyharmadát érte el. Október 18-án a bandák rajtaütöttek rajta, és négy salvadori technikus eltűnt. Salvador azóta több mint 2000 katonát küldött a keresésükre. Haiti választási tanácsa 2027. júliusára tette át a szavazást, azzal az indokkal, hogy a bandaerőszak miatt nem biztonságos a voksolás.
Mi történt
Október 18-án, vasárnap négy salvadori repülési technikus, aki a Gang Suppression Force (GSF) kötelékében szolgált, páncélozott járművel tartott a bázisára egy piacról. Fegyveresek rajtaütöttek rajtuk Croix-des-Bouquets-ben, a fővárostól, Port-au-Prince-től keletre. A jármű robbanás következtében kigyulladt, a férfiak elhagyták. Azóta eltűntként tartják számon őket. A támadást egyetlen csoport sem vállalta magára. Az Al Jazeera szerint ez volt az első jelentős támadás, mióta az erő működni kezdett. Október 21-én El Salvador elnöke, Nayib Bukele azt közölte, hogy katonai műveletet indított a kimentésükre. A bandáknak ezt írta: „Salvadorban már végeztünk a bandákkal, és veletek is végezhetünk.”
A hét elején a BBC szerint Haiti négy holttestet adott át a salvadori különleges erőknek, mint az eltűnt férfiakét. Bukele szerint ezek nem egyeztek, mivel az egyik egy gyermeké volt, a másik pedig egy másik ország katonai egyenruháját viselte. Október 28-án, szerdán El Salvador külügyminisztériuma közölte, hogy Bukele tájékoztatta Haiti miniszterelnökét, Alix Didier Fils-Aimé-t arról, hogy több mint 2000 katonát küldenek. A katonák feladata a négy férfi felkutatása és a bandák elleni biztonsági műveletek támogatása. A Reuters szerint El Salvador nem tisztázta a csapatok parancsnoki struktúráját, azt, hogy meddig maradnak, és hogy mit fognak tenni. Fils-Aimé hivatala nem közölte, hogy csatlakoznak-e a GSF-hez, vagy önállóan működnek.
Ugyanezen a napon Haiti ideiglenes választási tanácsa, a szavazásokat szervező kilenctagú testület új naptárat tett közzé. Az elnökválasztás és a parlamenti választás első fordulója december 13-ról 2027. július 18-ra csúszik. A második forduló és a helyhatósági választások 2027. október 4-én következnek. A választói névjegyzékbe vétel május 20-án zárul, a végleges jelöltlista várhatóan január közepére készül el.
Miért számít
Haiti bandái már nemcsak a haitiak problémája. A visszaszorításukra küldött külföldi erő ellen most támadás történt, a túszok pedig eszközt adnak a bandák kezébe azokkal a kormányokkal szemben, amelyek katonákat küldtek. Az ENSZ szerint idén több mint 5700 embert öltek meg Haitin a bandákhoz köthető erőszakban. A bandák fokozzák a civilek elleni megtorlásokat, és vidéki területekre is elérnek. Mivel 2021 óta nincs választott elnök, a választott kormányzat helyreállításának terve attól függ, hogy javul-e a biztonsági helyzet, ez pedig eddig nem következett be.
- A négy eltűnt férfi és családjaik számára a jelentések eddig nem mondják meg, hogy a férfiak életben vannak-e. Bukele szerint ha mind a négyen sértetlenül visszatérnek, „minden visszatér olyanná, amilyen az emberrablás előtt volt”.
- A haiti civilek számára több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, és a bandák ellenőrizte utak miatt nehéz eljutni a regisztrációs központokba. A zsúfolt területeken, például Croix-des-Bouquets-ben folyó harcok veszélybe sodorják a lakókat, a GSF pedig arra szólította fel az ott élőket, hogy maradjanak otthon.
- A Gang Suppression Force számára Romain Le Cour szakértő szerint a salvadori csapatok létszáma meghaladja majd az erő saját állományáét, ami kérdéseket vet fel az erő tekintélyével és összhangjával kapcsolatban. Ez az ő véleménye, a jelentések nem mondják meg, hogyan szervezik meg a kettőt.
- Haiti választói számára a halasztás hónapokkal tovább tartja hivatalban a nem választott miniszterelnököt. Szerdáig kevesebb mint 900 ezren regisztráltak abból a 6,5 millióból, akik rendelkeznek a beiratkozáshoz szükséges személyazonosító kártyával.
Az előzmények: fegyveres csoportok, politikai vákuum és egy erő, amely soha nem érte el a teljes létszámot
A függetlenség és a hosszú zűrzavaros múlt
Haiti francia gyarmat volt Saint-Domingue néven, amíg 1804-ben el nem nyerte függetlenségét. Az amerikai kontinensen az Egyesült Államok után a második állam lett, amely kiszakadt egy európai gyarmattartó hatalomból. A 19. század lázadásokat és rövid életű elnökök sorát hozta. 1915-ben az Egyesült Államok megszállta az országot, miután 1911 és 1914 között hét haiti elnököt távolítottak el merénylet vagy puccs útján. A megszállás 1934-ben ért véget.
1957-től François Duvalier, ismertebb nevén Papa Doc a régió egyik legelnyomóbb és legkorruptabb diktatúrájaként számon tartott rendszert működtetett. 1971-ben bekövetkezett halála után a hatalom fiára, Jean-Claude-ra szállt, akit 1986-ban távolítottak el.
Fegyveres csoportok a bandák előtt
Fegyveres csoportok az 1950-es évek óta szilárdan jelen vannak Haitin. A Duvalier-diktatúra hozta létre a Tonton Macoute paramilitáris erőt az ellenzékiek erőszakos elnyomására. Amikor Jean-Claude Duvalier 1986-ban megbukott, a Tonton Macoute-ot feloszlatták, de soha nem fegyverezték le őket, és szélsőjobboldali önkéntes csoportként szerveződtek újjá. A haiti politikai szereplők ezután is használtak fegyveres csoportokat érdekeik védelmére és a választások manipulálására.
Ez a hosszú távú háttér a mai bandákhoz. A rendelkezésünkre álló jelentések nem mondják meg, milyen közvetlenül vezetett egyik a másikhoz, ezért ez kontextus, nem pedig állított ok.
Egy elnök meggyilkolása és a bandák megerősödése
Jovenel Moïse 2017. február 7-én lépett hivatalba elnökként, miután a 2015-ös választást megsemmisítették, és 2016 novemberében új szavazást tartottak. Hivatali ideje erőszakos tiltakozásokat és vitát hozott arról, mikor járt le a mandátuma. 2020-ban rivális bandacsoportok már összecsaptak Port-au-Prince-ben. 2020 júniusában kilenc banda bejelentette a G9 szövetséget Jimmy Chérizier, volt rendőr vezetésével. A tagbandák mindegyike korábban Moïse kormánypártjához kötődött.
Moïse-t 2021. július 7-én gyilkolták meg otthonában. Ariel Henry ügyvezető miniszterelnök lett, és később választás nélkül kormányzott. A bandák kihasználták a kormány gyengeségét, az erőszak nőtt. 2022-re a kutatók becslése szerint mintegy 200 banda működött szerte Haitin, felük Port-au-Prince-ben. Az országos rendőrség létszáma 2021 után több mint 7000 fővel csökkent, így 2023 végére mintegy 9000 rendőr maradt egy több mint 11 millió lakosú országra.
Külföldi erő, kevés katonával
2023. október 2-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2699. határozatot, amely jóváhagyta a Kenya vezette Multinacionális Biztonsági Támogató Missziót. A missziót az ENSZ támogatta, de nem ENSZ-művelet. Célja az volt, hogy segítse a haiti rendőrséget a bandák elleni fellépésben, és megteremtse a szabad és tisztességes választások feltételeit. 2024. február 29-én erőszakhullám tört ki, miközben Henry Kenyában tartózkodott, a G9 pedig egy másik bandacsoporthoz csatlakozva létrehozta a Viv Ansanm szövetséget. Henry ügyvezető miniszterelnöki megbízatása 2024. április 24-én ért véget. Kenya első 400 rendőre 2024. június 26-án érkezett meg.
A misszióból pénz és felszerelés is hiányzott. 2024 októberéig 85 millió dollárt kapott a becsült évi 600 millió dolláros költségvetéshez képest. 2025 júniusában Kenya elnöke, William Ruto azt mondta, a misszió kevés eredményt ért el. Első halálos áldozatát 2025 februárjában vesztette. 2025 októberében a Biztonsági Tanács elfogadta a 2793. határozatot, amely a missziót Gang Suppression Force-tá alakította, kezdetben 5500 fős létszámmal. Az első csádi katonák 2026. április 1-jén érkeztek meg.
A mostani helyzethez vezető hetek
Augusztus 24-én fegyveresek támadtak egy kitelepített embereknek menedéket adó templomra Kenscoffban, legalább 47 embert megölve, ami haragot váltott ki a rendőrség kudarcai miatt. Szeptember 29-én az ENSZ 2027 márciusáig meghosszabbította a GSF megbízatását, az erő továbbra is a tervezett létszám egyharmada alatt van.
Október elején a választási tanács határozatlan időre elhalasztotta a december 13-i szavazást. Ezután következett az október 18-i rajtaütés, Bukele művelete, majd az október 28-i bejelentések a salvadori bevetésről és az új választási időpontokról.
ÉRDEMES TUDNI
Az Al Jazeera szerint Bukele az október 21-i, a bandáknak címzett fenyegetését haiti kreol nyelven írta, amelyen a legtöbb haiti beszél.
Mi az a Gang Suppression Force?
A Gang Suppression Force nemzetközi rendőri és katonai erő, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyott jóvá. Korábbi neve Multinacionális Biztonsági Támogató Misszió volt. A haiti nemzeti rendőrséggel együttműködik, az ENSZ támogatja, de nem ENSZ-művelet. Felhatalmazását 2025 októberében szélesítették ki, hogy hírszerzésen alapuló műveleteket folytathasson önállóan vagy haiti erőkkel együtt.
Katonák több országból érkeztek, köztük Csádból és Srí Lankáról, és salvadori személyzet is szolgál benne. A beszámolók szerint nehezen jut be a bandák által ellenőrzött területekre. A Wikipédia szócikke szerint Kenya rendőri missziója 2026-ban ér véget. Még nem tisztázott, hogy az új salvadori csapatok ennek az erőnek a részei lesznek-e.
Miért halasztják el újra és újra a választásokat Haitin?
Haitin 2016 óta nem tartottak választást. Egymást követő átmeneti vezetők halasztották el a szavazást, azzal érvelve, hogy a fegyveres csoportok terjeszkedése miatt nem biztonságos. 2024 óta külföldi katonák is szolgálnak Haitin, részben azért, hogy egy biztonságos és hiteles szavazás lehetővé váljon.
A gyakorlati problémák a regisztrációs adatokban is látszanak. A bandák ellenőrizte utak miatt nehéz eljutni a regisztrációs központokba, az erőszak pedig sokakat elűzött otthonukból. A tanács egyes határidőket meghosszabbított, és bevezette az online regisztrációt.
Idővonal: 1804-től napjainkig
FÜGGETLENSÉG ÉS KORAI ZŰRZAVAR
Dessalines kikiáltja Haiti függetlenségét; az ország az Egyesült Államok után a második független állam Amerikában.
Az Egyesült Államok megszállja Haitit, miután 1911 és 1914 között hét elnököt távolítottak el erőszakkal; a megszállás 1934-ig tart.
François Duvalier-t megválasztják, és olyan diktatúrát épít ki, amely a Tonton Macoute paramilitáris erőt veti be az ellenzék ellen.
Jean-Claude Duvalier-t eltávolítják; a Tonton Macoute-ot feloszlatják, de soha nem fegyverzik le őket.
A BANDÁK TERET NYERNEK
Jovenel Moïse hivatalba lép elnökként.
Kilenc banda bejelenti a G9 szövetséget Jimmy Chérizier vezetésével.
Moïse elnököt meggyilkolják otthonában, politikai vákuumot hagyva maga után.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja a Kenya vezette biztonsági missziót a haiti rendőrség támogatására.
KÜLFÖLDI ERŐK ÉRKEZNEK
Erőszakhullám tör ki, miközben Ariel Henry miniszterelnök Kenyában van, a G9 pedig egy másik csoporthoz csatlakozva létrehozza a Viv Ansanm szövetséget.
Megérkezik Kenya első 400 rendőre Port-au-Prince-be.
A misszió első halálos áldozatát elszenvedi: egy kenyai rendőr elesik egy tűzharcban.
A 2793. határozat a missziót Gang Suppression Force-tá alakítja, kezdetben 5500 fős létszámmal.
A Gang Suppression Force első csádi katonái megérkeznek Haitiba.
2026 ŐSZE
Fegyveresek támadnak egy kitelepítetteknek menedéket adó templomra Kenscoffban, legalább 47 embert megölve.
Az ENSZ 2027 márciusáig meghosszabbítja a Gang Suppression Force megbízatását.
Haiti választási tanácsa határozatlan időre elhalasztja a december 13-i szavazást.
A bandák rajtaütnek egy páncélozott járművön Croix-des-Bouquets-ben, négy salvadori technikus eltűnik.
Bukele katonai műveletet jelent be a négy férfi kimentésére, és fenyegetést intéz a bandákhoz.
El Salvador több mint 2000 katonát jelent be Haiti számára, a választási tanács pedig 2027. július 18-ra tűzi ki az első fordulót.
Mire érdemes figyelni
- A négy eltűnt férfi. Sorsuk ismeretlen, Bukele szerint az átadott holttestek nem egyeznek velük.
- A salvadori csapatok szerepe. A beszámolók szerint nem világos, hogy csatlakoznak-e a Gang Suppression Force-hoz, vagy önállóan működnek, és El Salvador a parancsnoki struktúrát és a maradás időtartamát sem adta meg.
- A választási előkészületek. A tanács január közepéig várja a végleges jelöltlista közzétételét, a választói regisztráció pedig május 20-án zárul.
- Az erő megbízatása. Az ENSZ 2027 márciusáig hosszabbította meg a Gang Suppression Force megbízatását, Banglades és Srí Lanka pedig októberben kezdte meg csapatai telepítését a Wikipédia szerint.
Források
- ABC News2026. OKT. 29.
- Al Jazeera2026. OKT. 29.
- BBC2026. OKT. 29.
- The Straits Times2026. OKT. 29.
- BBC2026. OKT. 22.
- Al Jazeera2026. OKT. 22.
- Euronews2026. OKT. 22.
- CBC2026. OKT. 21.
- arabnews.com2026. OKT. 21.
Hogyan készült ez a cikk: az Implica szerkesztőrendszere írta a fenti hírforrásokból, a hátteret az angol nyelvű Wikipédiából merítve: History of Haiti, Assassination of Jovenel Moïse, Haitian conflict, Gang Suppression Force. A magyar szöveg az angol változat fordítása.